A hitelkártyák piacán egyelőre nem látszik a lakossági hitelpiac bővülésének hatása, a követelések állománya csaknem három százalékkal csökkent az első háromnegyed évben, a hitelkártyás vásárlások összege viszont bő ötödével emelkedett idén júniusig – írja a Magyar Nemzeti Bank adataira hivatkozva pénteki számában a Világgazdaság.

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

A lap szerint a hitelkártya-követelések állománya 150,5 milliárd forintot ért el szeptember végén, ez 2,96 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az összes hitelkártya-követelésen belül azonban növekedett az elmúlt évben a nem kamatozók aránya: szeptember végén 34,6 százalékot ért el, míg 2017-ben ugyanebben a hónapban 30,2 százalékot. A kamatozó hitelkártya-követelések új szerződéseinek összege az első háromnegyed évben 2,5 százalékkal emelkedett, 1157,3 milliárd forintra növekedett.

A Világgazdaság rámutat, hogy terület teljesítménye annak ellenére is szerénynek mondható a teljes fogyasztásihitel-szegmenshez viszonyítva, hogy a kamatok jelentősen csökkentek az elmúlt időszakban. A teljesítmény oka a lap szerint, hogy a személyi kölcsönök kamatai kedvezőbbek, másrészt nem sikerült a kibocsátott kártyák számában sem áttörést elérni. Az MNB adatai szerint 2018 első félévének végén 1,3 millió hitelkártya volt forgalomban Magyarországon, ami csekély mértékben, de elmarad az egy évvel korábbi eredménytől.

A forgalomban lévő kártyákat viszont egyre aktívabban használják tulajdonosaik, az MNB adatai szerint a hazai hitelkártyákkal 397,5 milliárd forintnyi vásárlási forgalmat bonyolítottak le 2018 első félévében, ami 21,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.