Jelenlegi hely

Paks II. 2027-re üzembe állhat

Az új paksi blokkok 2026-27-ben állhatnak kereskedelmi üzembe - mondta Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt a kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés gazdasági bizottságában kedden.

A beruházás fix áras, a szerződésben lévő 12,5 milliárd eurótól nem lehet eltérni, ebből 10 milliárd az orosz hitel, 2,5 milliárd a hazai forrás - közölte. A hitel kedvező, Magyarországnak joga van költségmentes előtörlesztésre, ha a hazai költségvetés helyzete ezt megengedi, vagy kedvezőbb feltételekkel lehet a piacon hitelhez jutni - hangsúlyozta a jelölt, hozzátéve, hogy a magyar állam már élt is az előtörlesztés lehetőségével.Süli János tavaly május óta, az előző kormányzati ciklusban is betöltötte a miniszteri posztot.

A miniszterjelölt kinevezését 10 igen szavazattal, 3 nem és 2 tartózkodás mellett támogatta az Országgyűlés gazdasági bizottsága.

Süli János az idei év nagy feladatának a létesítési engedélykérelem benyújtását nevezte. Az Országos Atomenergia Hivatal nemzetközi szakértők bevonásával 15 hónapos határidővel bírálja majd el a mintegy 300 ezer oldalas dokumentációt. Ennek alapján az engedélyt 2019 végén vagy 2020 elején megkaphatja a beruházás, így tartható a módosított szerződésben szereplő 2026-27-es határidő - mondta.

Felidézte, hogy már jogerősen megszereztek két nagy, fontos engedélyt, a környezetvédelmi, illetve a telephelyengedélyt, valamint mintegy 300 kisebb engedély is megvan az összesen szükséges 6000-ből.

A miniszterjelölt meghallgatásán Bősz Anett (Párbeszéd) egyebek mellett az orosz hitel titkosságáról érdeklődött, ami szerinte nem indokoltható.

Süli János elmondta, a szerződés nyilvános, megtalálható az Országgyűlés honlapján. A megvalósítási megállapodásokat is szeretnék nyilvánossá tenni, erről még folynak az egyeztetések az orosz féllel - közölte.

Volner János (Jobbik) a többi között felvetette, hogy az üzemidő-hosszabbítások miatt a jelenleg működő paksi blokkok néhány évig még az új blokkok üzembe állása után is termelni fognak, nem lesz-e így áramfelesleg.

A miniszterjelölt válaszában kifejtette, Magyarország most tartósan jelentős áramimportra szorul, a felhasználás mintegy 30 százalékát behozatalból fedezi. Hideg időben, például idén márciusban, előfordult 48 százalékos importszükséglet is, tavaly pedig a rendkívüli hideg miatt volt, hogy 54 százalék importra is szorult az ország, ami az ellátásbiztonság szempontjából rendkívül nagy kockázat.

Ungár Péter (LMP) egyebek mellett a beruházás határidejének csúszásáról, illetve az emiatt várható károkról érdeklődött.

Süli János úgy fogalmazott, nem csúszásról van szó, a beruházás szerződésben szereplő határidejét az Európai Bizottság vizsgálata, illetve a közbeszerzésekre vállalt előírások miatt kellett 22 hónappal módosítani. Hozzátette, ez a költségeket nem érinti, mert a beruházás fix áras.

Molnár Gyula (MSZP) a többi között arról kérdezett, hogy tartható-e a 40 százalékos magyar beszállítói arány.

Süli János kifejtette, a magyarországi telephelyen bejegyzett, itt adózó, magyar embereket alkalmazó cégek magyarnak minősülnek. Kitért arra, hogy a hagyományos magyar nagyipar megszűnt az elmúlt 30 évben, iparszervezést is kell végezni, hogy a kisebb vállalkozások beszállítókká válhassanak.

Székely Sándor (DK) kérdésére a beruházás miatt indult perről Süli János elmondta: az osztrák kormány közelmúltban indított pere nem Magyarország és Ausztria között zajlik, az osztrákok az Európai Bizottság engedélyét vitatják, amellyel jóváhagyták a paksi atomerőmű új blokkjainak építését.

Bánki Erik (Fidesz), a gazdasági bizottság elnöke a meghallgatáson kifejtette: olyan beruházásról van szó, amely pénzügyileg finanszírozható, az általa előállított olcsó energia hozzájárul a rezsicsökkentés eredményeinek, illetve az ipar versenyképességének fenntartásához, valamint az import visszaszorításához, Süli János alkalmassága pedig nem kérdéses.

 

Korszerűek és biztonságosak lesznek az új paksi blokkok

Nagyon korszerűek és teljesen biztonságosak lesznek az új paksi blokkok - mondta Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt a kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságában kedden.

Az új erőművi blokkokat úgy építik meg, hogy telephelyen kívüli hatásuk a legkomolyabb üzemzavar esetén sem lehet - hangsúlyozta.

Süli János tavaly május óta, az előző kormányzati ciklusban is betöltötte a miniszteri posztot.

Meghallgatásán kitért arra, indokolt a beruházás megvalósítása, az elmúlt években Magyarországon átlagosan 30 százalékos áramimportra volt szükség az ellátás biztosításához.

Ismertette, hogy a belföldi villamosenergia-termelés felét adja a paksi atomerőmű, a többit az egyéb erőművek. Az áramszükséglet 35 százalékát biztosítja a jelenleg üzemelő négy blokk, a másik 35 százalékot a többi erőmű, ezért szükség van az importra - mondta.

Süli János hozzátette, az európai erőműpark is öregszik, miközben folyamatosan nő a belföldi ipari és lakossági áramigény, mindez nagy kockázatot jelent az országnak.

Hangsúlyozta, a paksi atomerőmű olcsó, fenntartható, az időjárástól független, biztonságos áramellátást biztosít, és garantált a beruházás megtérülése.

A miniszterjelölt úgy fogalmazott: ma már nem azon kell gondolkodni, hogy megépítsék-e az ötödik és a hatodik paksi blokkot, hanem azon, hogy mi lesz a következő "energetikai lába" a magyar ellátásnak.

Süli János emlékeztetett, hogy a magyar energiastratégia az atomenergia, a megújuló energiaforrások, valamint a szén- és földgázerőművek hármasára épít.

Az atomerőmű és a megújulók nem ellenfelei egymásnak, hanem szervesen kiegészíthetik egymást - emelte ki.

Ezt mondta a miniszterjelölt válaszul a bizottság elnökének felvetésére is, Schmuck Erzsébet (LMP) ugyanis kifejtette: az évszázad legrosszabb beruházásának tartják a paksi bővítést, működésénél komoly környezeti kockázatokat látnak. A jövő nem az atomenergiáé, hanem a megújuló energiáké - tette hozzá.

Varga Gábor (Fidesz) térségi fejlesztésekkel kapcsolatos kérdésére Süli János kitért a többi között arra, hogy a beruházás megvalósításához szükséges út- és vasúthálózat fejlesztése az új kormány első döntései között lesz.

Kepli Lajos (Jobbik), a bizottság alelnöke egyebek mellett a radioaktív hulladék tárolásának megoldásáról érdeklődött.

A miniszterjelölt elmondta: a kis és közepes aktivitású hulladék kezelése megoldott Bátaapátiban, a kiégett fűtőanyagok átmeneti tárolása 50 évig Pakson történik. A nagy aktivitású hulladék elhelyezésének lehetséges helyszínéről kutatás folyik, a megoldásra még van idő - tette hozzá.

Bencsik János (Fidesz), a bizottság alelnöke a személyi feltételekről, a speciális üzem építésében és a későbbi üzemeltetésben részt vevő szakemberekről kérdezett.

Süli János hangsúlyozta, ebben nagy feladataik vannak, a beruházáshoz szükséges szakemberek képzése érdekében felvették a kapcsolatot az iparkamarával, a szakképzésért és oktatásért felelős intézményekkel. Elkezdődik az instruktorok toborzása is, akik az üzemeltetéshez szükséges szakemberek képzésében vesznek majd részt.

A miniszterjelölt kinevezését 7 igen szavazattal, 1 nem és 1 tartózkodás mellett támogatta az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága.

 

Aszódi Attila: jelentős a külföldi érdeklődés is a beruházás iránt az Atomexpón

Jelentős a nemzetközi érdeklődés a Paks II. beruházás iránt az Atomexpo 2018 nemzetközi konferencián és kiállításon Szocsiban, mivel a beruházás egyike azoknak a Roszatom-projekteknek, amelyet az Európai Unió területén valósít meg az orosz atomenergetikai cég, és amelyre speciális, szigorú követelmények vonatkoznak - mondta a Paksi Atomerőmű teljesítmény-fenntartásáért felelős államtitkár újságíróknak.

Aszódi Attila a legfontosabb feladatnak most a létesítési engedélykérelem összeállítását nevezte, amelyben le kell azt is írni, hogyan felel meg az atomerőmű az építésre vonatkozó szigorú európai uniós követelményeknek.

"Igazi nukleáris mérnöki munka zajlik, amely folyamatos tárgyalásokat igényel az érintettekkel" - jelentette ki az államtitkár, hangsúlyozva, azon dolgoznak, hogy ne legyen csúszás a beruházásban.

A konferencián a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartására irányuló projekt megvalósításának támogatására szándéknyilatkozatot írt alá kedden Vagyim Tyitov, a Rosatom Central Europe igazgatója és Lenkei István, a Magyar Atomfórum Egyesület elnöke, aki egyben a Paks II. Zrt. vezérigazgatója is.

A szándéknyilatkozat szerint a felek törekednek arra, hogy a Paks II. Atomerőmű a legmagasabb műszaki színvonalon épüljön meg. A dokumentum tartalmazza azt is, hogy az együttműködés célja a tervezett magyar beszállítói hányad elérése, ennek érdekében a felek szakmai információkat cserélnek, a célcsoportot tájékoztatják az aktuális kérdésekről.

Lenkei István újságíróknak elmondta, a szándéknyilatkozat alapján a mintegy 40 tagvállalata érdekében lobbizó Magyar Atomfórum Egyesület együttműködik a Paks II. beruházás fővállalkozójával, a Roszatommal, hogy az atomfórumos cégek - nem kizárva másokat sem - első kézből értesüljenek az információkról, köztük a megjelenő tenderekről. Szakértői programokat szerveznek annak érdekében, hogy a cégeket helyzetbe hozzák, és alvállalkozóként bekapcsolódhassanak a Paks II. bővítési munkálataiba.

A paksi bővítés társadalmi kommunikációjának nemzetközi elismeréseként értékelte Lenkei István, hogy az első Atomexpo Díj pályázaton elismerte a zsűri a interaktív lakossági tájékoztató kamionprogramot, amely révén eddig 2009-től több mint 300 ezer emberhez jutott el az atomenergiáról, a Paksi Atomerőmű teljesítmény-fenntartó projektről az információ, a díj egyben biztatás, hogy folytassák a munkát.

A konferencián a már meglévő keretmegállapodás alapján szerződést írt alá kedden Jevgenyij Szalkov, a Rusatom Service vezérigazgatója és Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója a műszaki tanácsadói tevékenységről és az alkatrészszállításról.

(MTI)