Jelenlegi hely

Sokat javult az ingatlanhitelezési hajlandóság

Hét év alatt 60 százalékról 81 százalékra, a régiós átlag fölé emelkedett a jól teljesítő ingatlanhitelek aránya Magyarországon, így folyamatosan nő a hazai bankok ingatlanfinanszírozási hajlandósága - derül ki a KPMG 17 európai országra kiterjedő, ingatlanfinanszírozási trendeket kutató felméréséből.


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Az MTI-hez eljuttatott összefoglaló szerint a magyar bankok az irodaberuházások finanszírozására nyitottak leginkább, ezt követik a lakásprojektek, majd az ipari, a kereskedelmi és végül a turisztikai beruházások. Szinte valamennyi klasszikus ingatlan kategóriában emelkedett a bankok finanszírozási kedve az elmúlt években, egyedül a turisztikai beruházások hitelezése stagnált.
    
A bankok általában a világon mindenhol az irodai beruházásokat kedvelik a legjobban, mert átlátható és jól kiszámítható a piac. Ritkán kerül előtérbe a lakóépület-finanszírozás, de most Európában, illetve régiónkban is ez történik, míg Magyarország ebből a szempontból kilóg a sorból - idézi a közlemény Dános Pált, a KPMG ingatlan-tanácsadási igazgatóját.
    
A magyar bankok hitelezési kedvének növekedését mutatja, hogy az új fejlesztéseknél a beruházási értékhez viszonyított hitel arányában, a már működő befektetéseknél pedig az ingatlan értékéhez viszonyított hitel arányában is jelentős előrelépés történt. Míg 2013-ban az irodák és a lakások esetében is a beruházási költség 55 százalékára rúgott a hitelarány, addig már 73, illetve 74 százalékát finanszírozzák hitelből. A már jövedelmet termelő ingatlanok esetében a hitel és az érték aránya 64-65 százalékról 72-74 százalékra emelkedett hét év alatt - közölte a KPMG.
    
A felmérés szerint a kereskedelmi célú és az irodai beruházások esetében 2010-ben a bankok akkor adtak hitelt, ha az ingatlan 67 százalékára volt már bérleti szerződése a tulajdonosnak, ma viszont már akkor is adnak forrást a beruházónak, ha 45 százalékos az épület garantált kihasználtsága.
    
A bankok ingatlanhitelezési kedvének növekedésével együtt csökkennek a kamatprémiumok, azaz a banki kockázati felárak is. Magyarországon a turisztikai beruházások kivételével minden ingatlantípusban kisebb a kamatprémium, mint Lengyelországban vagy Csehországban. A szomszédos országok közül csak Szlovákiában olcsóbb a hitel, mert ott euróval fizetnek és hiteleznek, ami csökkenti a bankok finanszírozásának árfolyamkockázatát.
    
Andrea Sartori, a KPMG kelet-közép-európai ingatlan-tanácsadási csoportjának vezetője, a felmérés koordinátora a közlemény szerint kiemelte: a Brexitből a közeljövőben profitálhatnak a fejlettebb európai ingatlanpiacok, köztük Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország és Szlovákia is. A kevésbé fejlettek ugyanakkor, köztük Magyarország, Bulgária, Ciprus, Horvátország, Románia, Szerbia vagy Törökország ingatlanpiacai inkább vesztesei lehetnek a britek kivonulásának az EU-ból.
    
A KPMG nyolcadszor készítette el a felmérést, amelyben 17 ország csaknem 100 bankja vett részt. Banki döntéshozókat kérdeztek idén május és július között az ingatlanfinanszírozás jelenlegi helyzetéről, a főbb finanszírozási paraméterekről és a kilátásokról.

(MTI)