A Magyar Nemzeti Bank növekedési jelentése szerint Magyarország a gazdasági fejlettség tekintetében 2030-ra megközelítheti Ausztriát. Erről kérdeztük a jelentés egyik felelősét, Balatoni Andrást, az MNB Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságának vezetőjét.

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

– A Magyar Nemzeti Bank nemrég kiadott növekedési jelentése szerint a következő tíz évben az osztrák fejlettségi szint nyolcvan százalékát elérjük a jelenlegi ötvenöt százalékos szintről. Mire alapozzák ezt?

– 2010 és 2018 között tizenkét jelentős gazdaságtörténeti fordulat ment végbe Magyarországon. Ezek először a költségvetési politikához, az államadósság csökkentéséhez, a munkát terhelő adók mérsékléséhez, a gazdaság sérülékenységének a csökkentéséhez kötődtek. Ezt követően 2013-tól egy monetáris fordulat történt, amelynek keretében csökkent az irányadó ráta, illetve az MNB nem konvencionális, innovatív eszközökkel támogatta a hazai gazdasági növekedést, miközben az ár­stabilitást is fenntartotta. Ezek, továbbá a munkaerőpiac átalakítása egy dinamikus, struktúráját tekintve extenzív gazdasági növekedéshez vezettek.

– Mi kell még a további növekedéshez?

– A gazdasági növekedés alapja eddig a foglalkoztatás bővülése volt. 2010-hez képest több mint hétszázezerrel dolgoznak többen Magyarországon, az álláskeresők száma pedig rendkívül alacsony. Mivel a munkanélküliségi ráta tartósan négy százalék alatt van, a következő időszakban a foglalkoztatás bővülése már természetszerűleg nem tud olyan dinamikus lenni, mint az elmúlt években. Továbbra is úgy látjuk, hogy vannak még tartalékok az inaktívak csoportjában, illetve egy dinamikus növekedési pályán a hazaköltözés is egyre vonzóbb alternatíva lehet azoknak, akik az elmúlt években külföldön kezdtek el dolgozni. A jelentés összességében a magánszektor foglalkoztatásának 250 ezer fős bővülésével számol 2030-ig. Azonban a következő években a növekedési modell fejlesztésére van szükség, amely alapvetően a tőkeintenzitáson, a technológián és a tudáson alapul. A gazdaság termelékenységét bővíteni kell. A jelentés megfogalmazza, hogy milyen feltételek, paraméterek kellenek ahhoz, hogy a gazdaság termelékenysége bővülni tudjon.

– Mennyire lehet a folyamatosan változó gazdasági környezetben 2030-ig előre jelezni?

– Természetesen a gazdasági folyamatok változnak, éppen ezért a jelentésben számba vettük azokat a megatrendeket, strukturális változásokat, amelyek meghatározzák hazánk globális környezetét a következő évtizedben. Az elöregedés, az urbanizáció, a jövő technológiái, illetve a globalizáció új, szolgáltatásintenzív szakasza mind-mind belépési pontot jelentenek a magyar gazdaság számára. Így, amennyiben versenyképességi reformokkal felkészülünk ezekre a változásokra, akkor a jövőt ezen a horizonton nem előre jelezzük, hanem létrehozzuk.

– Milyen termékenységi ráta szükséges a növekedéshez?

– Fontos nemzetközi tapasztalat, hogy a sikeres felzárkózást mutató országok esetében növekedett a népesség is, amelynek keretében a társadalom megújult, és a fiatal, innovatív generációk egy tudásintenzív gazdasági fázisba vezették ezeket a gazdaságokat. A jelenlegi tendenciák alapján a demográfiai korlátok a jövőben egyre effektívebbé válnak, így középtávon kulcskérdés, hogy megvalósuljon az a demográfiai fordulat, ami 2030-ig stabilizálni tudja a népességet, később pedig növekvő pályára állítja. A jelentésben mi 2030-ra 2,1-es termékenységi ráta elérésével kalkuláltunk. Ha folytatódik a most tapasztalható emelkedő trend, akkor ez elérhető, bár ehhez további intézkedésre is szükség lesz.

– A reformfolyamatok közül mit tenne az első helyre?

– Az új növekedési modellhez elsősorban hatékony vállalatok, hatékony pénzügyi rendszer és hatékony államigazgatás kell, emellett elengedhetetlen a humántőke fejlesztése és egy új adóreform. Kiemelten fontos a vállalkozói szellem felélesztése. Ez egy gazdaságpszichológiai váltás, amelyet nagyon nehéz lesz megvalósítani, mivel viszonylag nagy ívű reformok szükségesek hozzá. Elengedhetetlen, hogy kialakuljon egy olyan rugalmasságon és a gazdaság megújulásán alapuló vállalati ökoszisztéma, amely biztosítja a kellő innovációt, a technológiai ugrást és az új piacokra való belépést. Emellett az oktatás terén is rugalmas készségeket, képességeket kellene fejleszteni. Felgyorsult a technológiák adap­tá­ciója, nagyon lerövidültek a technológiai, a termék- és a vállalati életciklusok. Egy ilyen gyorsan változó környezetben szinte lehetetlen megmondani, hogy a mai általános iskolások hol fognak dolgozni. Amennyiben ezeken a területeken sikerül előrelépnünk, a gazdasági növekedésünk dinamikus maradhat, és biztosíthatja a fenntartható felzárkózást az osztrák szint felé.

– Még több vállalkozásra van szükség?

– Nem több vállalkozásra, hanem több növekedésorientált vállalkozóra van szükség. Olyanokra, akik kockázatot vállalnak, befektetnek, újítanak, kutatás-fejlesztést végeznek. A magyar gazdaság problémája az, hogy a vállalati struktúra rendkívül elaprózódott, túl sok a mikrovállalat. Ha egy koncentráltabb vállalati szerkezet jönne létre, akkor a mérethatékonysági előnyök kihasználása már önmagában a termelékenység jelentős bővülését eredményezné. Egy kisvállalat körülbelül nyolcvan százalékkal, egy középvállalat pedig már 250 százalékkal termelékenyebb, mint egy mikrovállalat. Fúziókkal, felvásárlásokkal a magyar kkv-szektor termelékenységét húsz százalékkal lehetne növelni.

– A jelentés azzal számol, hogy a reformintézkedések hatására legalább százezer külföldön élő magyar hazatér.

– Az olcsó bérekre alapozott növekedési modellnek Magyarországon már vége. Az agyelszívás megállításához és a képzett munkaerő visszacsábításához emelni kell a béreket. Ezzel kapcsolatban fontos változást hozott az elmúlt évek közgazdasági gondolkodása is. A válság előtti időszakban mindenki úgy tekintett a bérekre, mint a versenyképesség egyik erodáló tényezőjére. Egy ilyen liberalizált uniós munkaerőpiac mellett ezt a jelentős bérkülönbséget ugyanakkor nem lehet fenntartani. Elveszítjük a humán tőkénket, mert a képzett munkaerő elhagyja Magyarországot.

– Milyen mértékű bérfelzárkóztatásra van szükség?

– Az elmúlt években dinamikusan nőttek a bérek, ami azért volt kigazdálkodható a vállalatok számára, mert 2005-től a gazdasági növekedésből nem részesültek kellő mértékben a munkavállalók. Ebben az időszakban a vállalatok egyre jövedelmezőbbek lettek a munkavállalók rovására. Az elmúlt évek dinamikus béremelkedése ezért inkább helyreállította az egyensúlyi pozíciót. A bérhányad – a teljes GDP-ből a bérre költött összes költség – helyreállt, és most nagyjából ott van, ahol lennie kell. A jövőben a béreknek épp ezért a termelékenységgel kell együtt bővülniük, aminek az alapja a versenyképesség javítása. Ha meghozzuk a versenyképességi intézkedéseket, akkor a gazdaság termelékenysége akár négy százalékkal is bővülhet, és a nettó reálbérek egy egy számjegyű szja bevezetése esetén 2030-ig megduplázódhatnak.

– Ha olyan mértékben emelkednének a bérek, hogy százezer külföldön élő magyar hazatér, az nem indít el olyan folyamatot, hogy újra nő az álláskeresők száma és a munkáltatók csökkentik a béreket?

– Olyan jelentős az éhség a képzett munkaerő iránt, hogy a vállalati szféra nagy volumenben képes tovább bővíteni a foglalkoztatást. Ezért, ha százezer külföldön élő magyar hazatérne, akkor sem kellene tartanunk a munkanélküliség emelkedésétől a jelenlegi konjunkturális helyzetben.

– Mi a véleménye arról, hogy egyes elemzők szerint uniós támogatások nélkül már összeomlott volna a magyar gazdaság?

– A versenyképességi pálya egyik legfontosabb feltétele, hogy a beruházási rátának el kell érnie a huszonöt százalékot, azaz a GDP huszonöt százalékát invesztícióra kellene fordítani. Jelenleg ettől nem vagyunk messze. Ezt természetesen finanszírozni is kell, amihez az elmúlt években az EU-s pénzek is jelentősen hozzájárultak. Amennyiben azonban a GDP-arányos hitelállomány alacsony szintjét vizsgáljuk, látható, hogy pusztán a magyar bankszektor az uniós támogatások többszörösét is elő tudja állítani forrásként a háztartások vagy a vállalatok számára. Persze a bankszektor ehhez önmagában nem elég. Összességében ki kell alakítani egy olyan hatékony pénzügyi rendszert, ami a teljes vállalati életcikluson keresztül képes az innovációra, tudásra alapuló gazdaság finanszírozására. De összességében nem szabad az EU-s támogatásokat túlmisztifikálni.

– A jelentés szerint a növekedés alapfeltétele, hogy a közepes fejlettségi csapdából kitörjünk. Mit jelent a közepes fejlettség?

– Több száz gazdaság fejlődését elemeztük, és megállapítottuk, hogy az elmúlt ötven évben pusztán egy tucat tudott a közepes fejlettség szintjéről a fejlett gazdaságok elit klubjához csatlakozni. A felzárkózó gazdaságok növekedési többlete rendszerint még az előtt elfogy, mielőtt utolérnék a fejlett gazdaságokat. Magyarország is közepesen fejlett gazdaság, ezért átfogó versenyképességi reformok szükségesek ahhoz, hogy fenntartható felzárkózási pályán maradjunk. A közepes fejlettség esetén nem lehet apró lépésekkel, toldozással-foldozással továbblépni. Nagy, impulzusszerű reformintézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy ebből a stabil állapotból a magyar gazdaság kitörjön. A reformoknak köszönhetően 2030-ra elérhető az osztrák fejlettség 80-90 százaléka. Viszont versenyképességi fordulat hiányában a felzárkózásunk az extenzív növekedés után megakadna. Jó hír, hogy rajtunk múlik, melyik alternatíva valósul meg.