Százszázalékos átláthatóság

Fotó: MTI

Az ellenzék közkedvelt céltábláját jelentik a közbeszerzések, legújabban pedig a Sargentini-jelentés is kifogásolta a hazai pályázatokat. Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke szerint légből kapott vádakkal vagy manipulált adatokkal tudják csak támadni a magyar közbeszerzési rendszert, ugyanis Brüsszel szerint is teljesen átlátható a hazai közbeszerzési piac.

Fotó: MTI

– Legutóbb a Sargentini-jelentés egyik pontja kifogásolta a magyar közbeszerzési rendszert. Ám ahogy Deutsch Tamás EP-képviselő felhívta a figyelmet, ez a beszámoló harminchét ténybeli tévedésének egyike. Terveznek valamilyen válaszlépést?

– A Sargentini-jelentés közbeszerzéssel kapcsolatos pontjai igazságtalan politikai támadást jelentenek Magyarországgal szemben, ami ellen csak tiltakozni lehet. A jelentés a magyarországi egy ajánlatos, vagy egy résztvevős közbeszerzések arányát kifogásolja. Ezekben az esetekben a kiírt pályázatra mindössze egyetlen ajánlat érkezik, vagyis nem igazán valósul meg versenyhelyzet. Éppen ezért az Európai Bizottság is monitorozza ezeket minden tagállamban. Ezek aránya egzakt adat, pontosan mérhető, viszont már a Sargentini-jelentés előtt kiadott uniós országjelentésben is téves szám, 36 százalék szerepel, méghozzá egy olyan civil szervezet, a Korrupciókutató Intézet kimutatására hivatkozva, amely a fáradságot sem vette, hogy megkeresse a magyar Közbeszerzési Hatóságot, vagy lekérje a helyes adatokat a hatóság által fenntartott magyar Közbeszerzési Adatbázisból. Márpedig ebben a formában rossz színben tüntetik fel hazánkat, ugyanis a valós adatok lényegesen jobbak, és évről évre javulnak. Hazánkban 2017-ben már mindössze 16 százalék volt az egyajánlatos közbeszerzések aránya az összes közbeszerzést tekintve. A nagy értékű uniós eljárások körében pedig 26 százalékra csökkent ugyanez a mutató. Sőt, 2018. első félévének végére már 24,61 százalékra javult, ami közelíti a 24 százalékos uniós átlagot. Amikor nyilvánosságra hozták az országjelentést, levélben fordultam az EB főtitkárához, így tiltakozva az ellen, hogy hazánkról téves adatokkal torz képet festenek. Kértem a helytelen adatok javítását. Erre egyelőre nem kaptam választ, ráadásul, ugyanazok a hamis adatok köszöntek vissza a Sargentini-jelentésben is.

– Ha már szóba került a verseny, visszatérő vád, hogy nálunk szinte csak zárt közbeszerzési eljárások vannak, amelyeken a kormányközeli üzletemberek cégei tudnak nyerni…

– Óriási tévedés! A valóság ezzel szemben az, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya ma már tíz százalék alatt van, ezek értéke pedig csupán az összes szerződött érték négy százalékát teszi ki. A többi vádra válaszul elmondhatom, hogy a nyertesek között egyaránt megtalálhatóak magyar és nem magyar tulajdonú cégek. A verseny lehetősége mindenkinek adott. Az elmúlt években változott a közbeszerzések rendszere, egyaránt szigorúbb lett a szabályozás és az ellenőrzés, ugyanakkor nőtt a verseny. Az átlagos ajánlatok száma 2017-ben hatról nyolcra nőtt. A mutatóink egyébként azon a szinten mozognak, mint a régiós partnereinknél, a visegrádi országokban.

– Mégis azt írta egy ellenzéki híroldal a választások előtt, egyébként szintén a Korrupciókutató Intézet adatait idézve, hogy két-három ezer milliárd forint tűnt el közbeszerzések során, ezt az összeget a győztesek állami segítséggel zsebre rakták.

– Senki nem gondolhatja komolyan, hogy ennek az állításnak van valóságalapja. Gondoljunk csak bele, 3000 milliárd forint a magyar GDP nyolc százaléka. Ha eltűnt volna, akkor nem növekedne a magyar GDP évente plusz 4,4%-kal. Az ilyen állítások felelőtlenek, arra viszont sajnos alkalmasak, hogy aláássák a közbeszerzési rendszerbe vetett bizalmat, ebből a szempontból nézve kifejezetten károsak. Persze a közbeszerzés a választástól függetlenül is slágertéma, előszeretettel kötik össze a korrupciós érzettel. Próbálják a közbeszerzési rendszert rossz színben feltüntetni, eltagadni, hogy zajlik az országépítés. Márpedig a fejlődés látványos, többek között közpénzből is. Mi, ha valahol hibát vagy jogszerűtlenséget találunk, azonnal megindítjuk a szükséges eljárást, amely akár bírság kiszabásával vagy egyéb szankciókkal is végződhet. Az elmúlt években átalakítottuk és gyorsítottuk a Közbeszerzési Hatóság működését, a Közbeszerzési Döntőbizottság pedig egy szigorúbb, de következetes bírságolási gyakorlatra állt át, így emelkedett a bírságok éves összértéke, mely visszatartó erejű is egyben. Bár a bírságokból befolyt pénz a központi költségvetést gyarapítja, mi inkább annak örülünk, ha ez az érték csökken, és kevesebb jogorvoslati eljárást kell lefolytatni. Tavaly a Közbeszerzési Döntőbizottság közel 700 esetben foglalkozott jogorvoslattal, és 829 millió forint bírságot szabott ki. Egyébként immár három éve nemcsak az eljárások jogszerűségét, hanem a szerződések teljesítését is vizsgáljuk, csak a 2017-es évben több mint száz ilyen ellenőrzést végeztünk, melyekből a döntőbizottság által kiszabott bírságok összegének több mint fele származott.

– Van már ennek az átalakításnak pozitív visszhangja?

– Az átalakított intézményrendszerünknek máris vannak komoly eredményei. A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információk átláthatóságának biztosítása olyan jól sikerült, hogy azt még Brüsszel is kénytelen volt elismerni. Ennek köszönhetően a legutóbbi, 2017-ben publikált belső piaci eredménytáblán százszázalékosra értékelték a magyar közbeszerzési piac transzparenciáját. Magyarországon olyannyira átlátható a közbeszerzési rendszer, hogy mögöttünk kullognak még a fejlett északi, nyugati országok, például Svédország vagy Hollandia is. De van olyan uniós ország, ahol az eljárások eredményéről szóló tájékoztatókat csak hatvan százalékban töltik fel és teszik elérhetővé, miközben nálunk még a zárt pályázatok adatai, eredményei is hozzáférhetők. Ennek tükrében jelenthetjük ki, hogy Magyarországon valóban százszázalékos az átláthatóság. Persze ezt az eredményt nem nagyon hangsúlyozzák a szenzációt kereső hírgyárak, amelyek leginkább olyan mutatókra vadásznak, amelyeket tetszőlegesen kiemelve rossz hírünket kelthetik. De maradjunk most az eredményeknél: a transzparenciára mindig fokozottan figyelünk, ezért napi szerkesztésűvé tettük a Közbeszerzési Értesítőt, és olyan innovatív megoldásokkal is előálltunk, mint a Napi Közbeszerzés mobilapplikáció, amely naprakészen jelentet meg minden, közbeszerzési eljárásokhoz, illetve jogorvoslathoz kapcsolódó információt, döntést. Számunkra pozitív visszajelzés, hogy ezt az appot már több mint 5300 felhasználó töltötte le mobiljára.

– Ezzel szemben egy tanulmány azt állítja, hogy a hatóság által üzemeltetett Közbeszerzési Adatbázis annyira használhatatlan, hogy még Zambiában és Bangladesben is jobban működik a rendszer…

– Amikor elolvastam ezt a tanulmánynak nevezett irományt, akkor azon töprengtem, hogy mekkora gyűlölet lehetett a Korrupciókutató Központ említett tanulmányának szerzőiben saját hazájuk és annak közbeszerzési hatósága iránt, hogy képesek voltak Zambiáig és Bangladesig „rohanni”, hogy össze tudják hasonlítani az ott talált adatbázisokat egy uniós tagállaméval, amely más jogrendszerben működik. Annál érdekesebb viszont, hogy miként sikerült a benne szereplő, a valóságtól teljesen eltérő, mégis tényként tálalt adatokat előállítani. A jelentés készítői ez esetben nem rendeltetésszerűen használták a hatóság honlapjának keresőjét, így könnyen juthattak hamis eredményekhez, amivel alátámasztották azokat az állításokat, amelyeket eleve el akartak érni. Nyilvánvaló, hogy ez manipuláció, ami miatt természetesen megtettük a szükséges jogi lépéseket.

– Hogy megy a munka ilyen ellenszélben?

– Igazából nincs okunk panaszra, sőt, tavaly nagyon intenzív évünk volt – a magyar közbeszerzési piac számos mutatót tekintve rekordévet zárt. Csaknem 9000 eredményes eljárást sikerült lefolytatni, ez darabra nagyjából annyi, mint 2016-ban, értékük viszont meghaladta a 3600 milliárd forintot, ami egyrészt 80 százalékos bővülést jelent a megelőző esztendőhöz képest, másrészt megközelítette a GDP 10 százalékát, ami mindenképpen impozáns eredmény. Idén sem lesz okunk szégyenkezni, noha még csak szeptembernél tartunk, máris elmondhatjuk, hogy az ajánlatkérők közel 9000 eljárást folytattak le eredményesen. Ezek az adatok egyébként azt mutatják, hogy nagyobb lett a kedv a pályázásra, a kkv-szektor térnyerése is töretlen. Az általuk elnyert pályázatok már egy ideje darabszámban meghaladják az összes eljárás 80 százalékát, értékben pedig a 40 százalékot. Említhetném azt is, hogy tavaly huszonhét, európai mércével mérve is sikeres konferenciát sikerült lebonyolítanunk, több mint 2200 szakember részvételével. A Visegrádi Együttműködés 2017–2018. évi magyar elnöksége alatt a Közbeszerzési Hatóság négy nemzetközi közbeszerzési szakmai rendezvény szervezésével járult hozzá a régiós tapasztalatcsere ösztönzéséhez. A V4-es elnökséget lezáró rendezvényét a hatóság idén nyáron tartotta. Októberben pedig „Középpontban az innováció” címmel szervezünk konferenciát, mivel az innovációnak a versenyképesség javításával hatalmas szerepe van a közpénzek elköltésében is, ezért továbbképzéssel szeretnénk biztosítani a közbeszerzések hatékonyságát ezen a területen.

Lapszám: