Az Európai Parlament egy szavazás eredményeként 25 százalékban maximalizálná az áfát, ami azt jelentheti, hogy Magyarországnak két százalékponttal mérsékelni kellene a 27 százalékos kulcsot. Az áfaügy jelentéstevője Szanyi Tibor, vagyis az MSZP most brüsszeli kerülővel próbál az adócsökkentés élharcosának szerepébe kerülni, miután itthon hiába vetette fel a témát. Csakhogy a magas magyar áfa egy széles adókoncepció részét képezi, amelyben a fogyasztás adóztatásáért cserébe alacsony jövedelemadót, társasági adót és családi kedvezményeket kap a társadalom.

Fotó: MTI

– A magyar kormány ne várja meg az Európai Tanács döntését, hanem önként mérsékelje az áfát 25 százalékra – próbálta a médiumokban learatni a babérokat az Európai Parlament szavazása után Szanyi Tibor. Ám egyúttal ezzel elismerte: a felső áfakulcs 15-25 százalék közé szorításával országspecifikus szabályozás születhet, hiszen hazánkon kívül semelyik másik tagország nem alkalmaz 25 százaléknál magasabb áfát.

Szétvernék az adórendszert

Adócsökkentést javasolni kétségtelenül hálás dolog, figyelemre méltó azonban, hogy az itthoni pártharcokban az MSZP már öt éve nem tud eredményt elérni az áfacsökkentés sulykolásával a hazai politikai palettán. 2013-ban Mesterházy Attila kezdeményezett aláírásgyűjtést az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra mérsékléséért, majd 2016-ban Gőgös Zoltán, később Gúr Nándor szólalt fel az áfacsökkentés mellett. Hogy egyik kezdeményezés sem talált visszhangra, annak két oka is lehet. Egyrészt, hogy a Gyurcsány-kormány 2006-ban már eljátszotta az ezzel kapcsolatos közbizalmat: mint emlékezetes, a választások megnyerése érdekében akkor 25-ről 20 százalékra csökkentették az áfa felső kulcsát, ez azonban akkora kiesést okozott a költségvetésnek, hogy 2009-től a Bajnai-kormány kénytelen volt visszaállítani a 25 százalékos szintet. Másrészt a társadalom megértette, hogy 2010-től a Fidesz-kormány komplex adópolitikát folytat, amely összességében a családok terheinek jelentős mérséklődését eredményezte.

Matolcsy György már a Fidesz 2010-es választási győzelme után kijelentette: a munkaadói és munkavállalói terhek csökkentését a kormány a fogyasztási adók emelésével ellentételezné (Demokrata, 2010/23.). Ennek keretében került sor az elmúlt években a tb-járulék és a személyi jövedelemadó többszöri csökkentésére, valamint a családi adókedvezmények bevezetésére és szélesítésére, miközben 2012-től valóban 27 százalékra emelkedett az áfa felső kulcsa, és emelkedett a cigaretta és a szeszes italok jövedéki adója is. A fogyasztás adóztatásának a feketegazdaság visszaszorításában is szerepet szántak, az eltitkolt jövedelmek után ugyanis itt biztosabban beszedhető az adó. Ezt a rendszert verné szét egyetlen adóelem, az áfa külön kezelése, vagyis a kulcs csökkentése esetén más, alacsony adók emelésére kényszerülne a kormány a költségvetés egyensúlyának megőrzése érdekében. Ezért reagálhatott jogosan Puskás Imre Fidesz-szóvivő és Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár is úgy, hogy a Szanyi-féle javaslat valójában a jövedelemadó emelését, a családi kedvezmények csökkentését eredményezné.

Általános áfacsökkentés helyett egyébként az elmúlt években – a költségvetés lehetőségeit figyelembe véve – a Fidesz-kormány több termék adóterhét sorolta alacsonyabb kulcsba. 2016-tól a sertéshús került a 27 százalékos sávból a mindössze 5 százalékos áfakörbe, 2017-től a baromfi, a nyers tej és a tojás áfája csökkent ugyanilyen mértékben, idén pedig a hal adóterhe. És már köztudott az is, hogy jövő januártól szintén 5 százalékra mérséklődik a tartós tejek áfája. Az általános áfamérséklés helyett e szelektív adócsökkentés a kormány érvrendszere szerint jobban szolgálja a családok érdekeit, mivel olyan termékek nagyfokú áresését teszi lehetővé, amelyek minden háztartás fogyasztásában szerepelnek.

Filléres nyereség

A sertéshús áfájának csökkentése 29 milliárd forint bevételkiesést jelentett, a baromfié 27 milliárdot, a tojás alacsonyabb adótartalma 10, a nyers tej pedig 5 milliárd forinttal apasztotta a büdzsét. És becslések szerint a tartós tej kedvezőbb kulcsba sorolása 22 milliárd forint kiesést okoz a jövő évtől. Vagyis ily módon körülbelül 90 milliárd forint áfabevételről eleve lemondott az állam. Ezzel szemben a felső áfakulcs 2 százalékpontos csökkentése 150-200 milliárd forint költségvetési veszteséget okozna, a széles társadalom számára lényegesen kisebb haszon mellett.

A két módszer közötti különbséget látványosan mutatják a forintosítás eredményei. Míg a sertéscomb ára 2016 elején 1300 forintról 1050 forint környékére esett, a csirkecombé pedig egy évvel később 740-ről 620-ra, a szocialisták 2 százalékpontos áfacsökkentése 1000 forintonként mindössze 16 forintos áresést jelentene. Sőt, valószínűleg ennyit sem: a legutolsó, 2006-os általános áfacsökkentés tapasztalatai ugyanis azt mutatták, hogy a kereskedők az elengedett adótartam csupán egyötödét adták tovább a fogyasztóknak. Pedig akkoriban Gyurcsány Ferenc még az áfakommandók bevetésével is fenyegetett…

Egyébként az áfa a magyar költségvetés legjelentősebb forrásának számít. Az adónemből tavaly 3525 milliárd forint bevétel érkezett az államkasszába, majdnem kétszer annyi, mint személyi jövedelemadóból, és hatszor annyi, mint társasági adóból. A Fidesz-kormány fogyasztási adók felé mutató reformjait mutatja, hogy 2010-ben még nagyjából ugyanannyi bevétel származott az szja-ból mint az áfából – utóbbiból 2314 milliárd forint. Ez azt is jelenti, hogy az áfa az egyik legdinamikusabban bővülő adóbevétele a költségvetésnek – az elmúlt években többször 7-8 százalékos növekedést produkálva. Mindez nyilván összefügg a feketegazdaság visszaszorításával kapcsolatos intézkedésekkel is (online pénztárgépek, közúti fuvarok nyomon követése), ám ebből az is következik, hogy helyes volt a 2010-es elképzelés, amely a fekete­gazdaságot jobban megfoghatónak ítélte a fogyasztási adók rendszere révén. A legfrissebb számok az áfa további sikerszériáját mutatják: a Pénzügyminisztérium szerint a második negyedévben az adónemből 1041 milliárd forint érkezett a költségvetésbe, ami minden idők legmagasabb negyedéves összegének számít.

Hároméves akna

Az Európai Parlament a 25 százaléknál magasabb áfa csökkentését egy adóreform részeként valósítaná meg, amely a hivatalos indoklás szerint közelebb hozná egymáshoz az egyes tagországok áfakulcsait, a jelenlegi különbségek ugyanis csábítók a határokon átnyúló áfacsalásokhoz. Becslésük szerint évente 150 milliárd euró tűnik el ily módon. Magyarország elmúlt években szerzett tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy az informatika hadrendbe állításával is sikeresen lehet harcolni az áfacsalások ellen. Az online pénztárgépek bevezetése óta hazánkban jelentősen csökkent az eltűnő áfa aránya, Izer Norbert adóügyi államtitkár szerint a korábbi 24-25 százalékról 13 százalékra, ami lényegesen kedvezőbb a 20 százalék körüli régiós átlagnál. Az államtitkár egy rendezvényen kijelentette: a magyar kormány a következő években is folytatná eddigi adópolitikáját, vagyis a munkát, jövedelmet terhelő adók csökkentését. Ezt is ellehetetlenítheti az MSZP brüsszeli akciója.

A magyar adórendszerre leselkedő fenyegetést komolyan kell venni. Bár az Európai Parlamentnek döntéshozatali joga nincs, javaslata a miniszterelnökökből álló Európai Tanács elé kerül. Korábban ez a szerv csak teljes egyetértéssel határozhatott, a tagállamok számának bővülésével azonban bevezették a minősített többség lehetőségét. Valójában azonban többségi szavazással csak az Európai Tanács elé kerülő ügyek mintegy egyhetedében döntenek, a többi esetben többfordulós egyeztetéssel sikeresen megtalálják a kompromisszumot. Mindez mégis azt jelentheti, hogy nagyjából 2021-re – épp a következő országgyűlési választások előtti évre – élesedhet a szocialisták brüsszeli aknája, vagyis robbanhat a magyar adópolitika alapját jelentő magas áfa. Lehet azonban, hogy ezzel még más tagországoknak is lesz problémájuk, ahogy az elmúlt harminc évben sem sikerült megállapodni az Európai Unió egységes áfapolitikájáról.