Amerika felfedezéséhez hasonlította a reformokat Gyurcsány Ferenc, a földrészt azonban szerinte nem a XV., hanem a XVI. században fedezték fel. A kormányfő a GKI Gazdaságkutató Intézet konferenciáján elmondta: a magyar költségvetési kiigazítás a legradikálisabbak közé tartozik az elmúlt évtizedekben.

Magyarországot a ciklikusan ismétlődő kiigazítások és lazítások jellemzik – állítja Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök a GKI Gazdaságkutató Intézet pénteki konferenciáján hangsúlyozta, hogy a reformokat a társadalommal mindig csak utólag lehet elfogadtatni, előre szinte lehetetlen. A kormányfő a reformok szükségességét előidéző folyamatokat elemezve arról beszélt, hogy a magyar költségvetési kiigazítás a legradikálisabbak közé tartozik az elmúlt évtizedekben Európában.

A miniszterelnök megismételte állítását, hogy nem bal- és jobboldal áll szemben egymással az országban, hanem a modernizáció hívei és az azt ellenzők. Ennek sorába helyezte az 1998 és 2002 közötti, a Fidesz vezette kormányt is, amely „a polgári Magyarország modernizációs elitjeként vágott bele reformokba, és két év alatt ugyanúgy elfogyott a társadalmi támogatása, mint a mostanié”.

A problémák megoldása nem elsősorban a politikában van, hanem egy több évszázados társadalmi közgondolkodást kell megváltoztatni – mondta Gyurcsány. Ez pedig az, hogy autonóm emberek megértsék, a szolgáltatások alapja az egyének és a közösségek teljesítménye. A kormányfő szerint meg kell törni azt a folyamatot, amelyben ciklikusan váltják egymást a kiigazítások és a lazítások. Az eddiginél sokkal felnőtteb és felelősebb vitát sürget arról, hogy a teljesítménytől nem lehet függetleníteni a kiadásokat. A politika centrumában nem maradhat az elosztáspolitika. Számokat idézve azt állította Gyurcsány, hogy Európában egyedülállóan széleskörű a családtámogatás, és a legnagyobb a gyógyszerár-támogatás, a viták mégis arról szólnak, hogy ezeket még tovább kell növelni. Az ország nem „terülj, terülj asztalkám!” – jelentette ki a kormányfő.

A kiigazításban a pálya már megvan, sínen vagyunk, látni az alagút végét – mondta, bár azt elismerte, hogy a 2009 utáni lépések még kevésbé megalapozottak. A reform célja az, hogy teljesen kiegyensúlyozott költségvetése legyen az országnak, és többé „ne szálljon el” a hiány.

A kormányfő feltette magának a kérdést, hogy a jelenlegi helyzet közepette optimista-e. A miniszterelnök igenlő választ adott: jövőre ismét 3 százalékhoz közeli bővülést ígért, 2009-től pedig ez szerinte elérheti a 4 százalékot is. „A társadalommal el kell fogadtatni a reformokat, hogy később létrejöhessen egy polgári Magyarország”. Saját karrierjéről azonban úgy nyilatkozott: „rámehet a reformra”.

(FH, hírTV, lanchidradio.hu)