Elrendelte a vitatott új lengyel legfelsőbb bírósági törvény aggályos rendelkezéseinek felfüggesztését pénteken az Európai Bíróság, illetve ideiglenes intézkedésként felszólított a kényszernyugdíjazott bírák visszahelyezésére.

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

A lengyel igazságügyi reform keretében 65 évre csökkentették a legfelsőbb bíróság tagjaira vonatkozó nyugdíjkorhatárt. Ezt a testület korábbi 72 tagja közül 27-en már elérték, akiknek egy része így nyugdíjba kényszerül, és a bírálók szerint ezzel az utolsó független bíróság is megszűnik rendesen működni az országban. Ugyan az érintettek kérhetik a mandátumuk meghosszabbítását az államfőtől, de erre vonatkozóan nincsenek egyértelműen megállapított kritériumok, és a kérelem elutasítása esetén nincs mód bírósági felülvizsgálatra.

Az Európai Bizottság az ügyben kötelezettségszegési eljárást indított, majd – megfelelő válasz hiányában – ennek keretében bírósághoz fordult, mondván, a törvény sérti az uniós jogot, aláássa a bírói kar függetlenségének, ezen belül pedig a bírák elmozdíthatatlanságának elvét. A brüsszeli testület gyorsított eljárást, illetve a vitatott jogszabály előtti helyzet visszaállítására szolgáló ideiglenes intézkedéseket kért.

Pénteki határozatában az Európai Bíróság ideiglenesen helyt adott a bizottság összes kérelmének a végleges ítéletig. Elrendelték a nyugdíjazások és az érintettek helyére való új kinevezések felfüggesztését, és azt is, hogy az eddig kényszernyugdíjazottak a korábbi munkafeltételek alapján visszatérhessenek munkahelyükre.

A luxembourgi székhelyű törvényszék ítélkezési gyakorlata szerint csak akkor rendelhetőek el ideiglenes intézkedések, ha azok szükségességét a ténybeli és a jogi alapok első látásra valószínűsítik, továbbá sürgősen szükségesek a „súlyos és helyrehozhatatlan károk” megakadályozásához.

Mint az ügyben eljáró bíró aláhúzta: ezek a feltételek teljesülni látszanak, minthogy a vitatott rendelkezéseket már alkalmazni kezdték, ami a legfelsőbb bíróság összetételének mély és azonnali átalakulásával jár.

Rámutatott, hogy amennyiben a jogerős ítéletben elmarasztalják Lengyelországot, az azt jelentené, hogy a mostani állapot jogsértő, azaz az addigi határozatokat a független bírósági eljárási garanciák nélkül hoznák meg. Ha viszont végül elutasítják a keresetet, akkor mindössze annyi történt, hogy ezen ideiglenes intézkedésekkel elhalasztották a rendelkezések alkalmazását.

A törvényszék később hozza meg jogerős határozatát, amelyet az ideiglenes intézkedések nem befolyásolnak.

Az Európai Bizottság a jogállamiság rendszerszintű megsértésének súlyos kockázata miatt tavaly megindította Lengyelországgal szemben az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, képletesen atomfegyverként is emlegetett eljárást. 

Az utóbbi években sok bírálat érte a lengyel kormányt, elsősorban amiért sokak szerint csorbítani kívánja az igazságszolgáltatás függetlenségét.