Fotó: shutterstock, illusztráció

Az ukrán parlament emberi jogi biztosához fordult csütörtökön Brenzovics László, az ukrán parlament képviselője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, arra kérve beadványában Valerija Lutkovszkát, hogy kezdeményezzen alkotmányossági vizsgálatot az alkotmánybíróságnál a kisebbségi jogokat szűkítő oktatási törvény ügyében.

Brenzovics László az MTI-hez is eljuttatott képviselői beadványában a többi között tételesen felsorolja, hogy a csütörtökön hatályba lépett oktatási törvény az alkotmány öt cikke mellett milyen, Ukrajna által is ratifikált és aláírt nemzetközi egyezményeket, kétoldalú megállapodásokat, valamint ukrán törvényeket sért meg. Felhívja az ombudsman figyelmét arra, hogy a törvény elfogadása során megsértették a házszabályt, különösen az oktatás nyelvét szabályozó, a nemzetiségi kisebbségekre nézve hátrányos rendelkezéseket tartalmazó 7. cikket illetően. Egyebek mellett rámutat, hogy a törvény olyan nyelvhasználati jogokat szüntet meg, amelyeken több tucat, évtizedek óta fennálló nemzetiségi tanintézmény működése alapul, s amely jogokat a korábbi államalakulatok is szavatoltak a kisebbségek számára.

Beadványában a vázoltak alapján a magyar képviselő arra kéri az emberi jogi biztost, hogy a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvű oktatáshoz fűződő alkotmányos jogainak és szabadságjogainak visszaállítása érdekében kezdeményezzen vizsgálatot az alkotmánybíróságnál az oktatási törvény 7. cikkének alkotmányosságát illetően.

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, s a jelenlegi 22-ről 9-re csökkentve a tantárgyak számát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia, Lengyelország és Oroszország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának visszaszorítása ellen.

Magyarország a már elfogadott ukrán oktatási törvény, valamint a kijevi parlament előtt javaslatként fekvő nyelvtörvény és állampolgársági törvény visszavonását akarja elérni – mondta a külgazdasági és külügyminiszter az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) csütörtöki rendezvénye után tartott rögtönzött sajtótájékoztatóján Budapesten.

Szijjártó Péter kiemelte, az ukrán parlament előtt fekszik még két „veszélyes” törvény, az egyik a nyelvtörvény, amely szigorúan korlátozná a kisebbségi nyelvek használatát, a másik pedig a kettős állampolgárokat szigorú szankciókkal sújtaná.

Az elmúlt egy évben minden magyar-ukrán kétoldalú tárgyaláson ennek a három törvénynek a visszavonását kérte Magyarország, de csak „mindenfajta homályos ígéretet kaptunk” – mondta.

Hétfőn találkozik román kollégájával, mivel „egyértelmű az érdekek egybeesése”, az ukrajnai román gyerekeket is rendkívül hátrányosan érinti az oktatási törvény – jelezte.

Szijjártó Péter kérdésre válaszolva elmondta: a CEU-val zajlanak az egyeztetések, reményét fejezte ki, hogy a végén megállapodásra jutnak. A Magyarországon működő kínai egyetemmel már sikerült megállapodniuk, a kínai delegáció október második felében érkezik Budapestre, hogy aláírja az intézmény további magyarországi működéséről szóló a megállapodást – tette hozzá.

„Nagyon remélem, a törvényes határidőig a CEU-val minden fontos kérdésben meg tudunk állapodni” – mondta Szijjártó Péter, hozzátéve: ennek egy előfeltétele van, a CEU-nak is be kell tartania a felsőoktatási törvény előírásait.

Elmondta, az amerikai Maryland állambeli székhelyű, a magyar fővárosban működő amerikai egyetemmel már megállapodtak.

A külügyminiszter szólt az illegális bevándorlásról is, és ismét leszögezte, hogy a magyar kormány nem támogat semmilyen olyan európai álláspontot, amely ezt segítené. Magyarország csak olyan bevándorlási politikát tud támogatni, amely meg tudja védeni Európát és semelyik országot nem kötelezi az illegális bevándorlók befogadására – jelentette ki.

MTI