Fotó: MTI/EPA/Antonio Bat

A szinte véglegesnek mondható hivatalos eredmények alapján – 99,89 százalékos feldolgozottságnál – Janez Jansa volt miniszterelnök pártja, az eddig ellenzéki, jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) nyerte meg a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokat.

A hétfő reggeli friss adatok szerint az SDS 24,96 százalékkal az első helyen áll, és 25 mandátumot szerzett a parlamentben. Marjan Sarecnek, Kamnik város polgármesterének nemrég alapított balközép pártja, a Marjan Sarec Listája (LMS) 12,66 százalékkal és 13 mandátummal a második, a Szociáldemokrata Párt (SD) 9,92 százalékkal, 10 mandátummal a harmadik helyen végzett.

Az említett pártokon kívül a 4 százalékos parlamenti küszöb felett teljesített Miro Cerar ügyvivő kormányfő pártja, a Modern Közép Pártja (SMC) 9,75 százalékkal (10 mandátum), a Baloldal (Levica) 9,29 százalékkal (9 mandátum), az Új Szlovénia (NSi) 7,13 százalékkal (7 mandátum), Alenka Bratusek volt miniszterelnök pártja (Stranka AB) 5,12 százalékkal (5 mandátum), a nyugdíjaspárt (DeSUS) 4,91 százalékkal (5 mandátum) és a Szlovén Nemzeti Párt (SNS) 4,20 százalékkal (4 mandátum).

A fenti adatok szerint sem az SDS, sem az LMS nem tud majd kompromisszumok nélkül kormányt alakítani, mivel egyikük sem tudott elegendő szavazatot begyűjteni. Önálló kormányalakításhoz 46 képviselő támogatására van szükség a 90 fős parlamentben.

A garantált magyar kisebbségi képviselői helyért ketten versengtek: a mandátumot Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke, Lendva alpolgármestere szerezte meg a szavazatok 60,32 százalékával, míg Sobocan Gabriella, az előző képviselő, Göncz László munkatársa 39,97 százalékot ért el.

A szavazásra jogosultak 51,97 százaléka vett részt a választásokon, akárcsak négy évvel ezelőtt.

A szlovén parlament alakuló ülésére várhatóan július közepén kerül sor. Ezt követően az államfőnek harminc nap áll rendelkezésére, hogy javaslatot tegyen az Országgyűlésnek a miniszterelnök-jelölt személyére.

Borut Pahor kormányfő korábban már kijelentette, hogy a relatív győztesnek, ez esetben elsőként Janez Jansának ad mandátumot a kormányalakításra. Ezután a parlamentnek legkorábban 48 órán múlva, legkésőbb 7 napon belül szavaznia kell a miniszterelnök-jelöltről. Amennyiben nem jár eredménnyel a szavazás, az államfő 14 nap múlva új miniszterelnököt jelölhet, de a parlamenti pártok is jelölhetnek, ehhez legalább 10 aláírásra van szükség.

Jansa jelezte: tisztában van vele, hogy a koalíciós tárgyalások nem lesznek könnyűek.

„Meg kell várni, hogy kihűljenek a felforrósodott fejek” – mondta a választások éjszakáján, majd hozzátette: a programok alapján mielőbb meg akarja kezdeni a tárgyalásokat a többi párttal.

Az ország 1991-es függetlenné válása óta ez volt a nyolcadik parlamenti választás és egyúttal a harmadik előrehozott választás.

Jansa természetes partnerével, a kereszténydemokrata NSi-vel, valamint a szélsőjobboldali SNS-sel sem tud abszolút többséget alkotni. A három pártnak összesen 37 mandátuma lenne a szlovén Országgyűlésben. A Jansával való együttműködést, annak erőteljes migránsellenes politikája miatt elutasítják a baloldali pártok. Egy baloldali koalícióhoz az LMS, az SMC, az SD és a DeSUS összefogására is szükség lenne, így tudnának a 90 fős parlamentben 46 mandátumot szerezni. Ebben az esetben ez volna Szlovénia történetének legnagyobb koalíciója.

Egy-egy mandátum a magyar és az olasz kisebbségnek jár.

Jansa a választások estéjének megtartott beszédében kiemelte: az SDS nyitott az együttműködésre, a tárgyalásra és koalíciókra a többi párttal. „Sokszor egyedül harcoltunk mindenki ellen, ennek ellenére jobb eredményt értünk el, mint a bennünket követő két párt összesen” – tette hozzá. Úgy vélte: aki felrója Szlovéniának, hogy nem szolidáris, mert különbséget tesz gazdasági migránsok és menekültek között, az nem látja az Európai Unió kulcsproblémáját.

Sarec gratulált Jansának a győzelemhez, de megismételte korábbi nyilatkozatát, mely szerint nem lép koalícióra a jobboldali politikussal. Azokat a pártokat azonban, amelyek vele hasonló elveket vallanak, koalícióra hívta.

A harmadik helyen végzett szociáldemokraták elnöke, Dejan Zidan ügyvivő mezőgazdasági miniszter a párt rossz szereplése miatt lemondott pártvezetői tisztségről.

Miro Cerar ügyvivő kormányfő, akinek pártja közel 10 százalékkal a negyedik helyen végzett, azt mondta: pártja fontos szereplője maradt a szlovén politikának és a parlamentnek.

Borut Pahor szlovén államfő vasárnap annak a reményének adott hangot, hogy Szlovéniában mielőbb meg tud alakulni az új kormány. Már a jövő hét elején nem formális konzultációra hívja a választások relatív győztesét – jelentette ki.

Pahor, mint mondta, elvárja, hogy az országos választási bizottság a héten nyilvánosságra hozza a hivatalos eredményeket, hogy már pénteken elrendelhesse a parlament alakuló ülésének összehívását, amelyet így június 22-23-án megtarthatnak. Ezt követően konzultációt folytat majd a parlamentbe bejutott pártokkal a kormányalakításról.

Pahor azt szeretné, ha már a nyáron létrejönne egy új sikeres koalíció, amely őszre szembenézhetne a belföldi és külföldi kihívásokkal, amelyekből szerinte akad bőven.

Pahor korábban kijelentette, hogy először a választások relatív győztesének ad kormányalakítási mandátumot, hogy „érvényesülhessen a választók akarata”.

A szlovén törvények szerint a parlamentnek a választások után 20 napon belül meg kell alakulnia. Majd az államfőnek ezt követően harminc nap áll rendelkezésére, hogy javaslatot tegyen az országgyűlésnek a miniszterelnök-jelölt személyére. Annak megválasztása után a miniszterelnöknek 15 napon belül ismertetnie kell kormánya összetételét.

Az új kabinet megalakulásáig a leköszönő kormány ügyvivői feladatot lát el.