A 28 uniós tagállamon kívül Macedóniában, Törökországban, Montenegróban, Szerbiában, Albániában és Ciprus egy részén november 5. és 19. között elvégzett, az Európai Bizottság által megrendelt Eurobarometer című közvélemény-kutatás ismét bebizonyította, hogy Brüsszel és az európai polgárok véleménye és prioritásai nincsenek összhangban.


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Az európai polgárokat uniós szinten leginkább aggasztó probléma a bevándorlás (39 százalék) és a terrorizmus (38 százalék), azokat jóval kisebb arányszámokkal a gazdasági helyzet (17 százalék), a tagországok gazdasági helyzete (16 százalék), a munkanélküliség (13 százalék) és a klímaváltozás (12 százalék) követték. 
A válaszadók kevesebb mint 10 százalékát foglalkoztatják olyan problémák, mint az unió befolyása a világra, a környezetvédelem vagy a nyugdíjak kérdése.

A bevándorlást a 2017 tavaszán mért héttel szemben ma már 14 tagországban értékelik a legégetőbb problémának. Ezek közül a válaszadók a legnagyobb arányban Észtországban (62 százalék), illetve Magyarországon és Csehországban (58-58 százalék) helyezték a kérdést a lista élére.
A terrorizmust ezzel szemben a tavaszihoz képest nyolccal kevesebb, összesen 13 ország polgárai tartják a legégetőbb gondnak, ezek közül a legtöbben Cipruson (57 százalék), illetve Máltán és Portugáliában (56-56 százalék) tették azt az első helyre.
A harmadik helyen a gazdasági helyzet áll, amellyel kapcsolatban a görögök (31 százalék), illetve a ciprusiak és britek (23-23 százalék) nyugtalankodnak leginkább.

Ami a nemzetállami szinten jelentkező gondokat illeti, a listát továbbra is a munkanélküliség (25 százalék), bevándorlás (22 százalék) és egészségügyi- és szociális biztonság (20 százalék) jelentik. 
A munkanélküliségtől legjobban a spanyolok (58 százalék), horvátok (52 százalék) és görögök (49 százalék), a bevándorlástól a németek (40 százalék), belgák (29 százalék) és osztrákok (28 százalék), míg a szociális ellátórendszerrel kapcsolatos gondoktól a hollandok (54 százalék), magyarok (42 százalék) és finnek (41 százalék) tartanak.

“Bár az Európai Unióba, a nemzeti kormányba és a nemzeti parlamentbe vetett hitt 2015 ősze óta folyamatosan erősödik, (…) ez a felfelé mutató trend megállt” – áll a kutatás összefoglalójában, amelyből ezután kiderül, hogy uniószerte az EU-ba vetett hitt 41 százalékra, a nemzeti kormányokba és parlamentekbe vetett hit pedig 36, illetve 35 százalékra csökkent. Bár minden esetben csupán 1 százalékpontos esésről beszélhetünk, mindeközben a bizalmatlanság nőtt: az EU-val szemben például 48 százalékra.

Az Európai Unióról összesen a megkérdezettek 40 százalékának van pozitív és 21 százalékának negatív véleménye. 
A tavaszival szemben eggyel kevesebb, 14 országban van a megkérdezettek többségének pozitív véleménye, ezek közül az élen Írország (59 százalék), illetve Bulgária és Luxemburg (57-57 százalék) szerepelnek. Tíz tagállamban a többségnek semleges a véleménye, és továbbra is Görögország az egyetlen tagállam, ahol a válaszadók többségének negatív véleménye van az unióról.
Magyarországon és Cipruson ugrott meg leginkább a pozitív vélemények aránya, mindkét államban 7 százalékponttal, 43, illetve 35 százalékra.

A megkérdezett polgárok 44 százaléka érzi úgy, hogy “megahallják a hangját” az unióban, 50 százalékuk azonban úgy gondolja, ez nem így van. Tizenhárom tagállam polgárai éreznek ezzel kapcsolatban pozitívan – a legmagasabb arányban a dánok (69 százalék), németek (65 százalék) és svédek (63 százalék) -, míg 14 tagállamban ennek a fordítottja igaz, itt a lista elején Görögország (77 százalék), Csehország (75 százalék) és Lettország (71 százalék) szerepelnek. 
Hazánkban ez az arány 54-41 százalék a negatív irányba.

Az uniós polgárok többsége (57 százalék) optimista az EU jövőjét illetően, míg 37 százalékuk pesszimista. A mérleg mindössze két tagállamban lendül a negatív irányba (Görögország 37-60 százalék, és Nagy-Britannia 44-48 százalék), a legoptimistábbak az írek (80 százalék), luxemburgiak (72 százalék) és máltaiak (70 százalék). Hazánkban 58 százalék mondta magát optimistának, míg 36 százalék pesszimistának.

A közös uniós migrációs politikát a megkérdezettek 69 százaléka támogatta. Ezt leginkább a spanyolok (88 százalék), németek (85 százalék) és hollandok (83 százalék) szeretnék, és legnagyobb arányban a csehek (55 százalék), észtek (46 százalék) és magyarok (45 százalék) ellenzik. 

A kutatás – amelyben más egyéb kérdésköröket is végigjártak – összefoglalójából azt tudjuk meg, az uniós polgárok véleménye szerint az EU-t jelenleg fenyegető problémák közül a migráció és a terrorizmus a legégetőbbek.

(SVÁ)