Belpolitikai válság és jelentős kormányátalakítás

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

Egy újságíró-gyilkosság miatti belpolitikai válság és jelentős kormányátalakítás éve volt 2018 Szlovákiában. Az ország gazdaságilag tovább erősödött, de vezető politikai erői meggyengülten vágnak neki 2019-nek, amelyben az európai parlamenti választások mellett államfőválasztás is vár az országra.

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

A vihar előtti csend jellemezte az év kezdetét Szlovákiában, ahol januárban még alig sejthette bárki, hogy az ország a rendszerváltás utáni időszak legintenzívebb belpolitikai válsága elé néz. Februárban ugyanis bombaként robbant a hír: családi házában meggyilkolva találtak egy fiatal szlovák tényfeltáró újságírót, Ján Kuciakot és barátnőjét. Kuciakot a rendőrség feltételezése szerint munkájával összefüggésben, megrendelésre ölték meg. Halála után több médium is közölte utolsó cikkét, amelyben a calabriai 'Ndrangheta maffiához közel álló emberek szlovákiai tevékenységével és feltételezett kormányközeli kapcsolataikkal foglalkozott. Az újságíró-gyilkosság ügye a cikk megjelenése után azonnal politikai színezetet kapott, az országban példátlan szervezettségű és nagyságú tüntetések kezdődtek, előbb csak az ügy kivizsgálását követelve, majd kormányellenes jelszavakkal.

A "Tisztességes Szlovákiáért" mottóval tartott tüntetéseknek, azok erős médiavisszhangjának, illetve különböző civilszervezetek és az ellenzéki pártok nyomásgyakorlásának összhatására a helyzet belpolitikai válságba fordult.

Az újságíró-gyilkosságot követően történteket külföldről irányított destabilizációs kísérletnek minősítette Robert Fico miniszterelnök azután, hogy politikai ellenlábasa, Andrej Kiska államfő javaslatot tett arra: írjanak ki előrehozott parlamenti választásokat. Fico az elnököt Soros György milliárdossal is összefüggésbe hozta, amikor arról kérdezte őt, hogy mi volt a témája vele való New York-i tárgyalásának.

Fico később a válság hatására több miniszteréhez hasonlóan távozni kényszerült. A kabinet széleskörű átalakításon esett át, és kormányfőnek Peter Pellegrini miniszterelnök-helyettest nevezték ki március végén. A tüntetéssorozat ezután alábbhagyott.

Fico májusban közölte: Kiska be fogja jelenteni, hogy nem indul a következő, 2019-ben esedékes elnökválasztáson, a volt kormányfő szerint azért, mert a parlament vizsgálni kezdett egy titkos jelentést az elnökkel kapcsolatban, amelyben - szintén Fico szerint - egyebek között szó esik arról, hogy Kiska a 2014-es elnökválasztási kampányban a megengedettnél jóval több pénzt költött. Az elnök ezután nem sokkal valóban bejelentette, hogy nem indul többé.

Júliustól egy évre Szlovákia lett a visegrádi csoport elnöke. A szlovák elnökség mottója a "Dinamikus Visegrád Európának" lett, programja pedig három pillérre épül: erős Európa, biztonságos környezet és intelligens megoldások.

Augusztusban néhány nap alatt súlyos politikai témává dagadt egy tavaly Németországból elrabolt - hazájában korrupció miatt kétszeres életfogytiglanra ítélt - magas rangú vietnami funkcionáriusnak az ügye, aki sajtójelentések szerint a szlovák kormány egyik repülőgépén juthatott ki a schengeni övezetből. Az ügy állítólagos szlovák száláról a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ), majd a liberális szlovák Dennik N című lap cikkezett, azt állítva, hogy a tavaszi szlovák belpolitikai válság miatt távozó volt belügyminiszternek, Robert Kalináknak is tudomása volt róla. Ezeket az állításokat az ügyben indult vizsgálat nem erősítette meg.

Szeptemberben jelentős fejlemények történtek a februári újságíró-gyilkosság ügyében. A rendőrség nyolc gyanúsítottat letartóztatott. Közülük három ellen gyilkosság elkövetésének alapos gyanúja miatt eljárást indítottak. Az eljárás még mindig tart, eddig a hivatalos szervek annyit hoztak nyilvánosságra, hogy a gyilkosságért a megrendelő 70 ezer eurót fizetett.

November első felében az ország történelmének hetedik helyhatósági választása volt a vezető téma, a voksolás a független, pártonkívüli jelöltek előretörését és a legnagyobb kormánypártnak, az Iránynak a gyengülését hozta.

Novemberben az ENSZ globális migrációs egyezményének a kérdése vált politikai témává. A dokumentumot az ellenzék egy része mellett a Bugár Béla vezette legkisebb kormánypárt, a Most-Híd, illetve a Pellegrini-kormány külügyminisztere - az ENSZ-közgyűlés elnökeként annak kidolgozásában részt vevő - Miroslav Lajcák támogatta, a többség viszont határozottan ellenezte. A pozsonyi törvényhozás elutasító határozatot fogadott el az egyezményről, és ebből kifolyólag az ország kilépett a dokumentum elfogadási folyamatából. Az elutasító határozatra reagálva a külügyminiszter benyújtotta lemondását, decemberben azonban bejelentette: mégis megtartja posztját.

Decemberben történelmi pillanatot élt meg Szlovákia azáltal, hogy a törvényhozás elfogadta az ország történetének első nullszaldós költségvetését, a korábbi deficitesekkel szemben. Az országban, amelynek gazdasága az utóbbi években folyamatosan gyarapodott, jövőre 4,5 százalékos növekedéssel számolnak a történelmi minimumon lévő munkanélküliségi arány további javulása mellett.

Menyhárt József az általa vezetett Magyar Közösség Pártja (MKP) megerősödése évének látja 2018-at, de szerinte általában is megerősödött a felvidéki magyar közösség és annak politikai képviselete. A magyar közösség tavasszal egy új médiacsaláddal gazdagodott, s a magyar kormány óvodaprogramjának köszönhetően oktatási intézmények tucatjai újultak meg - mondta. Menyhárt József az MKP jelöltjeként indul a 2019-es államfőválasztáson.