Az elmúlt két évtizedben megháromszorozódott azoknak az európaiaknak a száma, akik populista pártokra szavaznak – derül ki a baloldali The Guardian által végzett, nagyszabású közvélemény-kutatásból.

Képernyőfotó: dailymail.co.uk

Míg 1998-ban az európaiaknak csupán 7 százaléka szavazott populista pártokra, addig ez az arány 2018-ra 27,1 százalékra nőtt.

A kutatás arra is rámutat, hogy jelenleg már 11 európai országban van hatalmon populista kormány – köztük Olaszországban, Lengyelországban és Magyarországon.

A The Guardian kutatása 31 európai országot vizsgált – az uniós tagállamokon túl Svájcot, Norvégiát és Izlandot – 1998 és 2018 közt. Az eredmény azt mutatja, hogy az európaiak 5,9 százaléka szélsőbaloldali, 7,4 százaléka centrista, és 13,8 százaléka szélsőjobboldali populista pártokra adja szavazatát – legalábbis ami a baloldali orgánum politikai meghatározásait illeti. 

A kutatók definíciója szerint a populizmus mind a bal-, mind a jobboldalon megtalálható, és követői az „elittel” szemben a „kisember” érdekeiért harcolnak. A Brexit-kampány alatt az elit Brüsszel és az Európai Unió voltak, Macron kampányában a tradicionális és bejáratott politikai pártok, a Trump-kampányban pedig a demokraták és a „washingtoni mocsár” – sorolják a példákat.

A The Guardian szerint sok populista párt támogatottsága ugrott meg a 2015-ös migránsválság következtében. Matteo Salvini olasz belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes pártja 2013-ban még mindössze a szavazatok 4,1 százalékát nyerte el, 2018-ban pedig már 17,4 százalékos eredményt ért el. A csupán öt éve alapított Alternatíva Németországért (Alternative für Deutschland, AfD) nevű pártnak már 94 képviselője ül a német parlamentben – emeli ki az elemzés, amelyből természetesen nem maradhat ki hazánk sem, ahol Orbán Viktor, a „szélsőjobboldali, migrációellenes vezető” immáron 2010 óta tarja kezében a hatalmat. 

Az európai „szélsőjobboldali populizmus” megerősödésének egyértelmű példájaként említik Svédországot, amely évtizedeken át „a szociáldemokrácia bástyája” volt, a bevándorlásellenes Svéd Demokraták (Sverigedemokraterna, SD) mégis meg tudták szerezni a voksok 17,6 százalékát, ezzel „politikai instabilitást” hozva a skandináv országba.