A francia parlament szerdára virradó éjjel elfogadta véglegesen azt a törvénytervezetet, amely alapján a tüntetéseken rendzavarást kezdeményezőket eltilthatják a további megmozdulásokon való részvételtől, az arc eltakarása pedig bűncselekménnyé válhat. A szabadságjogok korlátozása miatt kialakult heves közélet vita nyomán Emmanuel Macron államfő azonban néhány nappal ezelőtt felkérte az alkotmánytanácsot, hogy véleményezze a törvényt, összhangban áll-e az alkotmánnyal.

Fotó: MTI/AP/Kamil Zihnioglu

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Christophe Castaner belügyminiszter szerint a normakontroll „minden kétséget és gyanút eloszlathat”. 

A javaslat alapján nemcsak bírói határozattal, hanem egyszerű prefektusi döntéssel eltilthatják a tüntetéseken rendzavarást kezdeményezőket a további megmozdulásokon való részvételtől. A határozat megsértése hat hónap szabadságvesztést és 7500 eurós pénzbüntetést vonhat maga után. 

A tervezet szerint szigorúabban büntetnék azokat, akik nem bejelentett tüntetéseket szerveznek, azok pedig, akik arcukat eltakarva jelennek meg egy megmozduláson, a jogszabály értelmében nem egyszerűen pénzbírsággal sújtható szabálysértést, hanem egy év szabadságvesztéssel büntethető bűncselekményt követnének el. A kormány célja az is, hogy a tüntetéseken okozott károkat ezentúl ne a kormány vagy az önkormányzatok fizessék ki az adófizetők pénzéből, 
hanem a rendbontóknak kelljen megtéríteniük a csoportosan elkövetett rombolások költségeit. 

A jobboldali többségű szenátusban már tavaly októberben megszavazott javaslatot a kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen negyedik hónapja tartó, úgynevezett sárgamellényes tüntetéseket kísérő erőszak nyomán terjesztette a kormány februárban a nemzetgyűlés elé. Akkor első olvasatban a kormánypárti képviselők többsége és a centristák, valamint az ellenzéki jobbközép szavazta meg, míg a teljes baloldal és a Marine Le Pen vezetette Nemzeti Tömörülés ellene szavazott, a szabadságjogok szűkítéseként értékelve a jogszabálytervezetet. Kedden második olvasatban a szenátus is jóváhagyta a kormány tervezetét.  

A szöveget a jobboldal eredetileg a feketébe öltözött anarchista aktivisták, a „black blocs” csoportok ellen fogalmazta meg, amelyek évek óta szinte minden békés tüntetésen erőszakos cselekményeket kezdeményeznek. A kormány azonban januárban a sárgamellényes mozgalom megmozdulásait kísérő erőszakos cselekmények visszaszorítása érdekében tette magáévá a javaslatot. 

Az üzemanyagadó emelése ellen 2018 novemberében létrejött sárgamellényes mozgalomnak az elmúlt hónapokban több szociális jellegű követelése volt, és az államfő távozását is el akarják érni. Ezek kikényszerítésére úttorlaszokat állítottak fel a városszéli körforgalmakban. Szombatonként pedig a városközpontokban tartanak spontán felvonulásokat, amelyek rendszeresen rendbontásba és a rendfenntartó erőkkel való összetűzésbe torkollnak. Hétvégéken ezért országszerte mintegy 80 ezer rendőr és csendőr teljesít szolgálatot a francia utcákon. Bruno Le Maire gazdasági miniszter 30 millió euróra becsülte a szombati tüntetéseken az utcákon – üzletek, bankok, kirakatok, középületek, köztéri eszközök megrongálásával – okozott anyagi károkat.

Az eredeti javaslatot megfogalmazó jobboldali szenátor, Bruno Retailleau kedden leszögezte: a  szöveg nem a sárgamellényesek ellen készült, hanem azokat célozza, akik a a tüntetéseken eltakarják az arcukat. A törvény lényege: az arc eltakarásának büntethetősége. A tervezetet ellenzők, köztük Jacques Toubon ombudsman szerint „egyértelmű, hogy az új intézkedés, a tiltakozástól való eltilthatóság miatt, ellentétben állhat az alkotmányos elveinkkel”.