Eredménytelenül zárult a rakétavita

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Eredménytelenül ért véget Genfben a keddi orosz-amerikai külügyi konzultáció a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek megsemmisítéséről szóló szerződés (INF) jövőjéről - közölték amerikai és orosz diplomaták.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

A tanácskozáson részt vett Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes és Andrea Thompson, az amerikai külügyi államtitkár.

Rjabkov a konzultációt követően kijelentette: előrelépés nem történt, az amerikaiak hajthatatlanok az Oroszország szembeni ellentmondást nem tűrő követeléseikben, amelyeket viszont nem támasztottak alá konkrétumokkal, és nincs bennük semmi újdonság, ami alapján számíthatni lehetne arra, hogy közös nevezőt találnak. Az orosz diplomata hangsúlyozta: Oroszország szigorúan betartja a szerződést, míg az Egyesült Államok csak fokozza a feszültséget, és nem veszi figyelembe az orosz érvelést.

Rjabkov szerint a genfi megbeszélésen nyilvánvalóvá vált: az Egyesült Államok mindent megtesz annak érdekében, hogy semmissé tegye az INF-szerződést. Hozzátette: a két fél egyelőre nem tervez újabb találkozót a témában.

Thompson megerősítette, hogy előrelépést nem értek el, de ezért az orosz felet okolta. Úgy fogalmazott: csalódás volt a találkozó, mivel nyilvánvaló, hogy Oroszország folyamatosan megsérti a szerződést, ráadásul felkészületlenül érkezett a tanácskozásra, nem fejtette ki, hogy miként tervezi ismét teljes mértékben és igazolhatóan betartani a szerződést. Az amerikai külügyminiszter-helyettes leszögezte, hogy Washington követelése világos: Oroszországnak meg kell semmisítenie a szerződés által tiltott fegyvereit.    

Mike Pompeo, az amerikai diplomácia vezetője a NATO-külügyminiszterek december 4-i brüsszeli tanácskozásán kijelentette: az Egyesült Államok felmondja a szerződésben foglalt kötelezettségeit, ha Oroszország 60 napon belül nem tér vissza saját kötelezettségeinek teljesítéséhez. Az INF-megállapodásból való kilépés szándékát Donald Trump elnök október 20-án jelentette be, amire Moszkva "gyors és hatékony" ellenlépéseket - az európai rakétabázisok célbavételét - helyezte kilátásba.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2013 óta azt állítja, hogy Oroszország a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével - ez a nyugati sajtóban megjelent feltételezések szerint vagy az Iszkander-M rakéta meghosszabbított hatótávolságú változata, vagy pedig a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép módosított modellje lehet - megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. 

Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szerinte szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások, dez amerikaiak mégis használják őket.