A múlt heti máltai informális EU-csúcson elfogadott nyilatkozat gyakorlatilag megfelel annak, amit Magyarország javasol az európai külső határok védelmének erősítésére, az uniós határkörzetek törvényes rendjének helyreállítására a helyzet kezelhetősége érdekében – mondta hétfőn Londonban Kovács Zoltán.

A kormányszóvivő magyar és brit újságírókat tájékoztatott a magyar kormány külpolitikai törekvéseiről, illetve a külpolitikai fejleményekről alkotott magyar kormányzati álláspontokról a londoni magyar nagykövetségen. Kijelentette: ma már a megbeszélések uralkodó elemévé kezd válni az a korábban utópiának bélyegzett magyar vélemény, hogy nem elég az európai határok közvetlen védelme, hanem a migrációt már a határoktól távol meg kell állítani, a lehető legközelebb a migráció kiindulópontjává vált konfliktusövezetekhez.

Kovács Zoltán szerint a magyar kormány üdvözlendőnek és igen időszerűnek tartja ezt a felismerést, de az a véleménye, hogy e felismerés nem jelenti a feladat elvégzését: az eddigi deklarációk még nagyon messze vannak tényleges, hatékony intézkedésektől.

A kormányszóvivő úgy fogalmazott, hogy a határkerítés – „jóllehet a magyar kormány sem kedveli” – működőképesnek bizonyult, mivel meg tudja állítani, vagy legalábbis lassítja az illegális bevándorlást.

Fizikai határkorlátok nélkül az embercsempészek zavartalanul folytathatják több milliárd eurós ügyleteiket – tette hozzá.

Tervezett új intézkedésként említette, hogy a jövőben azok a migránsok sem mozoghatnak korlátozás nélkül Magyarország területén, aki hivatalos menedékjogi kérvényt nyújtanak be, egészen addig, amíg döntés nem születik arról, hogy jogosultak-e politikai menedékjogra vagy menekültstátusra. Korábban ugyanis visszaélések történtek az elbírálási rendszerrel, sokan még folyamodványuk megvizsgálása előtt Németországba, Nagy-Britanniába vagy az észak-európai országokba utaztak tovább, kihasználva a (belső határellenőrzés nélküli) schengeni övezet nyújtotta lehetőségeket – mondta hétfői londoni helyzetértékelésében Kovács Zoltán.

Az Oroszországhoz fűződő gazdasági kapcsolatokkal és Vlagyimir Putyin orosz elnök minapi magyarországi látogatásával összefüggésben Kovács Zoltán kijelentette: a paksi atomerőmű bővítése, illetve a már meglévő reaktorok élettartamának kiterjesztése nemcsak Magyarország érdekeit szolgálja, hanem a térség egészének energiaellátási biztonságához is hozzájárul.

A magyar gazdaság állapotáról szólva a kormányszóvivő kijelentette: az elmúlt hat évben hozott intézkedések visszahozták az országot a gazdasági összeomlás széléről, a munkanélküliségi ráta történelmi mélységekben jár, a foglalkoztatottsági számok meghaladják az európai átlagot. Közeledik annak a 2010-ben megfogalmazott politikai célnak a megvalósítása, hogy tíz éven belül egymillió új munkahely jöjjön létre. Hat év alatt 700 ezer új állást sikerült teremteni, vagyis az időarányos eredmény azt mutatja, hogy a cél elérhető, bár most már inkább az e folyamat következtében jelentkező szerkezeti jellegű munkaerőhiányt kell kezelni egyebek mellett munkaerő-átképzési programokkal – mondta Kovács Zoltán.

MTI