Ryszard Antoni Legutko lengyel európai parlamenti (EP-) képviselő, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció társelnöke szerint nem kizárt, hogy az Európai Tanács is elkövet majd szabálysértést, amikor a Magyarország és a Lengyelország elleni jogállamisági eljárásban, az uniós alapszerződés 7-es cikke szerint dönt.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában sugárzott, angol nyelvű interjúban Ryszard Antoni Legutko úgy fogalmazott: megvan a veszélye annak, hogy felrúgják majd a szabályokat, például kizárhatják a döntésből Magyarországot és Lengyelországot is, mondván, mindkét állam ellen zajlik a 7-es cikk szerinti eljárás.

Ez ellenkezne a jogszabályokkal – hangsúlyozta.

Azt mondta: a napokban a lengyel ügyben az Európai Bizottság – attól tartva, hogy politikailag vereséget szenved a tanácsban – azt a megoldást találta ki, hogy az Európai Bírósághoz fordul, amely „jelentős mértékben a középpárti jogászok és politikusok befolyása alatt áll”.

Az EP-képviselő azt nevezte a legfontosabbnak, hogy megfelelő politikai támogatást szerezzenek, mert ha ez sikerül, akkor az új parlamentben, az új bizottságban, az új tanácsban nem tehetnek bennük nagy kárt. „Bár meg fogják próbálni” – vélekedett.

Ryszard Antoni Legutko szerint előre látni lehetett, hogy mi fog történni a Sargentini-jelentéssel. „Az egyetlen ismeretlen tényező az volt, hogy vajon a néppártból hányan állnak majd ki Magyarország mellett. Aztán kiderült, hogy túl kevesen” – mondta.

Kiemelte, az EP az utolsó pillanatban megváltoztatta a házszabályt, hogy a tartózkodások ne számítsanak. Márpedig ez „súlyos jogsértés” – tette hozzá, jelezve, hogy a tartózkodások beszámításával elbukott volna a jelentés.

A lengyel politikus úgy vélekedett, hogy kétféle megosztottság is létezik az Európai Unióban (EU). Az egyik törésvonal Kelet és Nyugat, a régi és az új tagállamok között húzódik, a másik pedig az úgynevezett „középpártok” és a konzervatívabb tömörülések között.

„Azt kezdettől fogva láttuk, hogy Európa nyugati fele lenézéssel, egyfajta felsőbbrendűséggel tekintett ránk. Nagyon barátságosak voltak, persze, de azért elvárták volna, hogy mivel mi vagyunk az alsóbbrendűek, nekünk engedelmeskednünk kell, hallgatni, és tenni azt, amit mondanak nekünk” – nyilatkozta.

Egyszer csak kiderült azonban, hogy bár jó ideig eljátszották ezt a szerepet, ennek vége van. „Nekünk is megvan a saját politikánk” – nyomatékosította, hangsúlyozva, hogy ennek kinyilvánítása ingerültté teszi a nyugati országokat.

Ryszard Antoni Legutko szerint a jelenlegi, Magyarországgal szembeni eljárás kétségtelenül megtorlás, sőt vannak, akik egyenesen bosszút emlegetnek. Megtorlás azért, mert Magyarország ellenzi Európa föderalizálását, és a kontinens hagyományos identitását, kulturális örökségét őrizné meg, amelynek a keresztény értékrend az alapja.

A „középpártok” nem egyszerűen csak nem értenek egyet olyan államokkal, mint Magyarország, vagy olyan pártokkal, mint a Fidesz és a lengyel Jog és Igazságosság, hanem azt szeretnék, ha ezek a pártok egyszerűen nyom nélkül eltűnnének. „Ezért reagálnak mindig olyan agresszíven, felháborító stílusban, ezért támadnak folyton” – nyomatékosította.

A lengyel EP-képviselő kérdésre válaszolva azt felelte, hogy talán többről is szó van, mint a föderalisták és a szuverenitást előnyben részesítők, a migrációbarát és a migrációellenes erők harcáról. Az Európát jelenleg irányító „középpártok” pánikban vannak, megrémültek, hogy mi is történhet a választások után – vélekedett.

Az EU történetében először „létrejöhet valami, ami hasonlít a hatalmi egyensúlyhoz, és vége lesz a többség zsarnokságának” – fogalmazott. Az unió ugyanis kezdettől fogva ugyanannak a koalíciónak a kezében volt, és ők bármit megtehettek, amit csak akartak – fűzte hozzá.