A mai a „legjobb és legdemokratikusabb” Németország, amely valaha létezett, de súlyos veszélyek fenyegetik stabilitását – mondta Berlinben Joachim Gauck német szövetségi elnök az államfői munkásságát lezáró búcsúbeszédében.

Fotó: shutterstock.com, illusztráció
Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

A 76 éves, egykori keletnémet ellenzéki és evangélikus lelkész – akinek mandátuma márciusban jár le, és második ciklust életkorára hivatkozva nem vállal – hivatalában, a Bellevue kastélyban elmondott beszédében kiemelte: nagy erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy Németország megbirkózzon az előtte álló megpróbáltatásokkal.
    
Mint mondta, heves támadások érik a liberális demokráciát, Európa nem egységes és nem is mindenhol békés, felerősödött az iszlamista terror fenyegetése, és az új amerikai elnök hivatalba lépésével kihívások érik a nemzetközi jogra alapozott világrendet és a transzatlanti kapcsolatok rendszerét, mindenekelőtt a NATO-t.
    
Gauck kiemelte, hogy támogatja az EU védelmi képességének erősítését célzó törekvéseket, és aláhúzta: világossá kell tenni a NATO keleti határvidékén fekvő tagországok előtt, hogy a kollektív védelem elve érinthetetlen. A terrorizmusról szólva hangsúlyozta, hogy a biztonság erősítése nem fenyegeti, hanem védi a szabadságot, és a jogállam elveszíti hitelességét, ha túl gyengének vagy tehetetlennel bizonyul a terrorral szemben.
    
A veszélyek elhárításához szorosabb nemzetközi együttműködésre van szükség, és hatékony megelőzésre is, a politikai, kulturális és vallási nevelés révén, hogy az emberek ne sodródjanak a szélsőségek felé – tette hozzá Joachim Gauck, kiemelve, hogy az eddiginél is intenzívebbé kell tenni a „demokráciára nevelést”, a családtól az oktatási rendszeren keresztül egészen a média területéig, különös figyelemmel az internetre.
    
A demokrácia fenntartásához heves, de a tiszteleten és szabályokon alapuló vitára van szükség – mondta a német szövetségi elnök, megjegyezve: „durva időket élünk”, gyakran nem lehet felismerni, hogy mi igaz és mi hamis, mindenekelőtt a közösségi portálokon határtalanná vált a hazudozás és a sértegetés, „külföldi hatalmak információs háborúkat folytatnak más országok destabilizálására”, és a véleményalkotásban gyakran fontosabbak az érzelmek, mint a tények. 
    
Azonban fel kell ismerni, hogy „ha csak azt tekintjük ténynek, amiben egyébként is hiszünk, és ha a féligazságok, értelmezések, összeesküvés-elméletek és híresztelések ugyanannyit érnek, mint a tények, akkor megnyílik a tér a demagógok és autokraták előtt”.
    
Németország stabilitását az is fenyegeti, hogy megjelent az a fajta gondolkodás, amely szolgáltatóként tekint az államra, amelytől az ügyfél elvárja, hogy kívánságait lehetőleg hiánytalanul teljesítse, holott „a demokrácia nem politikai csomagküldő szolgálat”, fennmaradását csak az állampolgári felelősségvállalás garantálhatja – fejtette ki a német államfő.
    
Joachim Gauck arról is beszélt, hogy Németország „fiatal bevándorlási célország”, amelyben az őshonos lakóknak és a bevándorlóknak egyformán tiszteletben kell tartaniuk az alkotmányt és a törvényeket, de mindenki olyan életet élhet, amelyet helyesnek tart, amennyiben nem korlátozza mások szabadságát. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a legfontosabb választóvonal nem a régi és az új – bevándorló – polgárok, nem a keresztények, muszlimok, zsidók vagy ateisták között húzódik, hanem a demokraták és a demokráciát elvető emberek között.
    
Gauck utódját február 12-én választja meg a szövetségi parlament (Bundestag) képviselőiből és a tartományi parlamentek azonos számú küldötteiből álló, úgynevezett szövetségi közgyűlés (Bundesversammlung). A kormánypártok – a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) – Frank-Walter Steinmeier külügyminisztert jelölik a tisztségre. A nagykoalíció pártjai abszolút többséggel rendelkeznek a szövetségi közgyűlésben, így az SPD-s politikust már az első fordulóban megválaszthatják a második világháború utáni Németország 12. államfőjének.

(MTI)