Jobban ki kellene használni a Lisszaboni Szerződésben rejlő lehetőségeket
Az Európai Parlament az Európai Unió jövőjével foglalkozó állásfoglalásában a Lisszaboni Szerződés jobb kihasználására buzdít.
Ha az Európai Unió hatékonyabb kíván lenni és vissza kívánja szerezni az állampolgárok bizalmát, valamint ellenállóbbá tenné az euróövezetet, akkor jobban ki kell használnia a Lisszaboni Szerződésben rejlő lehetőségeket és alapvető belső reformokat kell végrehajtania – tájékoztatott az Európai Parlament plenáris ülésének Európa jövőjéről tartott vitájának konklúziójáról az uniós parlament sajtószolgálata csütörtökön.
Az Európai Parlament az Európai Unió jövőjével foglalkozó állásfoglalásában a Lisszaboni Szerződés jobb kihasználására buzdít és javaslatokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy kétkamarás rendszert létrehozva alakítsák át a tagállamokat tömörítő tanácsot valós jogalkotó testületté.
A képviselők véleménye szerint növelni kellene az Európai Bizottság elnökének függetlenségét oly módon, hogy minden tagállam mindkét nemből legalább három jelöltet állítson. Valamint egyebek mellett azt javasolták, hogy a tagállamok védelmi politikájának összehangolása érdekében álljon fel a Védelmi Miniszterek Tanácsa.
Európának békére van szüksége és arra, hogy alkalmazkodni tudjon a változó idők követelményeihez. Meg kell birkóznia a demokratikus kihívásokkal, szociális, pénzügyi és ökológiai védelmet és biztonságot kell nyújtania állampolgárai számára – tették hozzá.
Az uniós szerződések reformjára vonatkozóan Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának (ALDE) vezetője által jegyzett második állásfoglalás a Lisszaboni Szerződés gazdasági kormányzással, külpolitikával, alapjogokkal és átláthatósággal kapcsolatos reformlehetőségeit vizsgálta.
A javaslatok között szerepel többek között, hogy az euró övezetnek saját uniós pénzügyminisztere legyen, egy székhellyel működjön az Európai Parlament, csökkentsék az uniós biztosok számát, az alelnökök számát pedig redukálják kettőre. Emellett a választók európai pártlistán keresztül közvetlenül szavazhassanak az európai politikai pártok listavezetőire és egyben bizottsági elnökjelöltjükre.
A javaslatok azt foglalják keretbe, mitől működne jobban az unió, hogyan lehet az EU erős és tiszteletet parancsoló, egyúttal minden nemzet számára demokratikus – mondta Verhofstadt.
Az euróövezet megerősítésére és az eurót használó országok gazdaságainak közeledésére is javaslatot tettek az uniós parlament képviselői.
Véleményük szerint az euró zóna megerősítése az egész unió érdeke. Hatvan évvel a Római szerződés aláírása után az euró övezeti költségvetés létrehozása jó irányba tett fontos és sürgető lépés. A bajba került országok iránt kimutatott szolidaritás mellett a sokkhatások csillapítása segíthetné a foglalkoztatást is – tették hozzá.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke szerint meg kell szüntetni a szakadékot Európa és a polgárai között.
Kijelentette, az Európai Parlament központi szerepet játszik az Európa megerősítésére és hatékonyabbá tételére irányuló törekvésekben.
Át kell alakítani Európát a saját és a következő nemzedékek érdekében is, akik biztonságosabb, virágzóbb, fenntarthatóbb Európát érdemelnek, amely képes globális vezetőként fellépni és az egész világon megerősíteni a közös értékeket – tette hozzá az uniós parlament elnöke.
Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője az EP sajtószolgálatának beszámolója szerint írásbeli hozzászólásában hangoztatta: „ a szélsőséges populisták, köztük a magyar kormánypártok megtagadták az európai értékeket, tetteikkel egyértelműen a szövetségi rendszer lebontásán dolgoznak.”
Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő ugyancsak írásban hangoztatott véleménye szerint az EU megkezdte a reformokra való felkészülést, amelynek legfontosabb eleme a „különutasság” elutasítása. Az unió előtt álló jelentős kihívásokkal a tagállamok önmagukban nem tudnak megküzdeni, az orbáni nacionalista, populista politika követése pedig csak még súlyosabb károkat okoz – húzta alá.
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője írásbeli hozzászólásában közölte, egyre többen emlegetnek kétsebességes Európát, amelyben a potyautasoknak nincs helye. „Orbán Viktornak köszönhetően mi is erre a sorsra juthatunk az EU-ban: miért is lenne bárki velünk szolidáris, ha mi csak bankautomatának nézzük az EU-t”- fogalmozott.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője írásbeli hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben tagadhatatlanul szükség van az EU intézményi reformjára, a reformról szóló vita csak pótcselekvés, ha nincsen mögötte politikai akarat. Jelenleg a tagállamok sok területen elzárkóznak a közös fellépéstől, például a korrupció elleni harcban, majd ezt követően Brüsszelre mutogatnak, ha nem történik semmi.
Balczó Zoltán, a Jobbik EP- képviselője írásbeli hozzászólásában kifejtette, az EU reformjára vonatkozó Verhofstadt-jelentés beismeri, hogy az EU nem tud eleget tenni polgárai elvárásának. A helyes irány az Európai Egyesült Államok kiépítése helyett a Nemzetek Európájának a megvalósítása – vélekedett a képviselő.
A Fidesz-KDNP néppárti képviselőcsoportjának sajtóosztálya arról tájékoztatta az MTI tudósítóját, hogy néppárti magyar képviselő nem küldött írásbeli hozzászólást a vitához.
MTI