A jogállamiságért aggódik az EP
A jogállamiság megsértése és a gyűlöletbeszéd ellen emelt szót az alapvető jogok helyzetével kapcsolatban strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament.
A jogállamiság megsértése és a gyűlöletbeszéd ellen emelt szót az alapvető jogok helyzetével kapcsolatban strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament – közölte szerdán az uniós parlament sajtószolgálata. A képviselők többsége szerint több tagállamban is veszélyben vannak az uniós alapjogok.
Fotó: MTI (archív, illusztráció)
A tájékoztatás szerint a 390 szavazattal, 153 ellenszavazat és 63 tartózkodás mellett elfogadott, az uniós alapjogok helyzetéről szóló, a 2017-es esztendőt összegző nem törvényerejű parlamenti állásfoglalásban a képviselők felszólították az uniós intézményeket, értékeljék a jogállamiság tiszteletben tartását a tagállamokban, és ítéljék el, hogy egyes tagállamokban korlátozzák a szólásszabadságot, továbbá megsértik a bevándorlók és menedékkérők alapvető jogait.
Az állásfoglalásukban a képviselők arra ösztönözték a tagállamokat, hogy a nemzetközi védelemért folyamodók számára könnyítsék meg a humanitárius vízumok kiadását. Rámutattak, több tagállam megsérti a bevándorlók és menekültek alapjogait többek között azzal, hogy nem biztosít számukra hatékony hozzáférést a menekültügyi eljárásokhoz, vagy a visszatérési határozat meghozatala után nem adnak egyértelmű tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségekről.
A képviselők arra figyelmeztettek, hogy néhány tagállamban „banalizálják” a gyűlöletbeszédet. A képviselők határozottan elítélték a szélsőjobboldali mozgalmak terjedését, és hangsúlyozták, az unióban fel kell lépni az antiszemitizmus és az iszlamofóbia terjedése, és a leszbikus, homoszexuális, biszexuális, transznemű és interszexuális emberek megkülönböztetése és megbélyegzése ellen. Az Európai Parlament amiatt is sajnálatát fejezte ki, hogy nem történt jelentős előrelépés a nemzeti romaintegrációs stratégiák céljainak elérése terén.
A képviselők határozottan elítélték egyes tagállamok azon lépéseit, amelyek gyengítik a hatalmi ágak szétválasztását és az igazságszolgáltatás függetlenségét. Bírálták az EU hatástalanságát az uniós értékek súlyos és tartós megsértése elleni fellépés terén. A jogállamiságot rendszeresen és pártatlanul, objektív kritériumok alapján minden tagállamban ellenőrizni kell – hangsúlyozták.
Elítélték a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának egyre gyakoribb korlátozását. Az uniós parlament aggodalmának adott hangot az újságírókat a tagországokban fenyegető erőszak és nyomásgyakorlás miatt. Az állásfoglalás végezetül a nőkkel szembeni erőszak és hátrányos megkülönböztetés minden formáját is elítélte – közölte az uniós parlament.