A hónapok óta tartó abortusz körüli vita a kormányzó CDU–CSU-pártszövetség és az SPD között ismét koalíciós feszültséghez vezetett, és a nagykoalíció újabb szakítópróbája lehet. A szociáldemokraták hatályon kívül helyeznék az abortusz reklámozását tiltó törvényt.

Az SPD ifjúsági szervezete, a Jusos (ifjú szocialisták) még ennél is tovább megy: a terhességmegszakítás teljes legalizálását és ingyenessé tételét követelik oly módon, hogy a betegbiztosítók vállalják át a terhességmegszakítás teljes költségét. A feminista Jusos-vezetők pedig a szexuális önrendelkezés jegyében kiterjesztenék a művi terhességmegszakítást a terhesség teljes időtartamára, azaz a teljes kilenc hónapra!

E döbbenetes követelésük a párton belül is számos ellenzőre talált, akiket azonban antifeminista jelzőkkel hallgattattak el. Közben ugyanitt, a párt decemberi kongresszusán még jobb és még hatékonyabb Willkommenskulturt követeltek: nyitott határokat, többek közt az ország munkaerőgondjaira hivatkozva.

Jelenleg Németországban a szigorú szabályozás ellenére évente körülbelül százezer művi terhességmegszakítást végeznek. 2017-ben 101 ezer abortuszt hajtottak végre, ami egy nagyobb város teljes lakossága… A koalíciós szerződés értelmében Németország évente 180 ezer bevándorlót fogad. Ha az évi 100 ezer gyermek megláthatná a napvilágot, és megfelelő családtámogatási rendszerek működnének a gyermekvállalás ösztönzésére, nem volna szükség illegális bevándorlókra, globális migrációs paktumokra és a teljes kontinens biztonságát fenyegető, hírhedt Willkommenskulturra.

A most megtámadott törvény nagyon régi: bár többször módosították, az alapjai még 1933-ra nyúlnak vissza. A hajdani jogalkotók a kérdést a büntető törvénykönyvben szabályozták, mert abból indultak ki, hogy az abortusz alapvetően bűncselekmény, amely három év szabadságvesztéssel sújtandó, és a büntetés a terhességmegszakítás minden résztvevőjére egyetemlegesen kiterjed.

Ezalól vannak kivételek: bizonyos feltételek teljesülése esetén a művi terhességmegszakítás nem számít bűncselekménynek. Ilyen például az anya vagy a magzat, esetleg mindkettő egészségét veszélyeztető állapot, de az is, ha a terhesség bűncselekmény következtében jött létre.

Emellett az állapotos nő kérésére is végrehajtható abortusz, amennyiben aláveti magát a háromnapos állami tanácsadásnak, ahol megpróbálják lebeszélni az elhatározásáról. Feltétel továbbá, hogy abortuszt kizárólag orvos végezhet, és csak a terhesség 12. hetéig. Az abortusz jelenleg Németországban semmilyen formában nem reklámozható.

A Jusos szerint ez a szabályozás idejétmúlt. Legfőbb érvük, hogy nem veszi figyelembe a nők jogait, ami szerintük előrébb való, mint a kiszolgáltatott és védekezésre képtelen magzat életének védelme, amit egyébként az alkotmány is szavatol. De más érvek is vannak. Az ifjú szocialisták alelnöke, Katharina Andres szerint azért kell hatályon kívül helyezni a büntető paragrafusokat, mert már alig akad orvos, aki hajlandó Németországban művi terhességmegszakítást végrehajtani. A politikus is azzal érvelt, hogy a magzat életének védelme nem előzheti meg a nők jogainak védelmét, akik saját maguk rendelkezhetnek a testükkel.

A CDU–CSU-pártszövetségben és az ellenzéki AfD-ben az ifjú szocialisták követelései óriási felháborodást keltettek. A CDU–CSU új elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer azonnal leszögezte, az élet védelme elsődleges, a tiltó törvény pedig hatályban marad.

Csakhogy a Jusos szélsőséges érveinek egy részét az SPD is magáévá tette: a büntető törvénykönyv 219/a paragrafusának hatályon kívül helyezését követeli, amely megtiltja a terhességmegszakítás reklámozását.

Andrea Nahles SPD-elnök december 10-i előterjesztésére végül egy kompromisszumos kormányjavaslat született: az abortuszt továbbra is tilos reklámozni, és nem tölthetők fel az internetre ilyen ajánlatok, de javítani kell az abortuszt végző orvosok jogbiztonságán. (Erre egy közelmúltban született bírósági ítélet miatt került sor: egy orvost 6000 eurós pénzbüntetésre ítéltek, mert abortusszal kapcsolatos, letölthető információkat árult az interneten.)

Andrea Nahles azonban csöppet sem elégedett ezzel a decemberi kompromisszummal. Egyre inkább hatalmi harc tárgyává teszi a kérdést, mivel a Bundes­tag­ban elvileg megvan a többség a tiltó törvény hatályon kívül helyezésére: az eddigi nyilatkozatok alapján a Baloldal (Linke), a Zöldek és az FDP is nagy valószínűséggel megszavazná az SPD javaslatát.

A szavazásra a törvényjavaslat benyújtását követően még januárban sor kerülhet, ami egyúttal a nagykoalíció újabb szakítópróbája lehet. Ha ugyanis az SPD a liberális ellenzékkel szavaz a Bundes­tagban, azzal gyakorlatilag felrúgja a CDU–CSU-val kötött koalíciós szerződést, és újabb belpolitikai válságba sodorja Németországot.