Európában csak hat országban alacsonyabb a lakosságarányos elvándorlási ráta, mint Magyarországon. Jelenleg mintegy 600 ezer honfitársunk él tartósan külföldön az Európai Unió négy alapszabadsága (az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása) adta lehetőség nyomán.

Idegenben boldogulni igyekvő honfitársaink a kormányzati álláspont szerint kalandvágyból próbálnak szerencsét külhonban, az ellenzéki mantra Orbán Viktor elől menekülő kétségbeesett tömegeket lát bennük. Mivel nem áll rendelkezésre a motivációt illető átfogó felmérés, ezügyben nem foglalnánk állást, annyit azonban érdemes megjegyezni, hogy a külföldre áramlás nem 2010-ben, hanem – ilyen ütemben – 2004-ben, Magyarország európai uniós csatlakozásával kezdődött – vagyis az olcsó vádaskodást a tények cáfolják.

A válsághelyzetet vizionáló ellenzéki propagandát pedig az ENSZ 2015-ös adatai (ezek alapján Jakub Marian cseh nyelvész, matematikus, képzőművész készítette a mellékelt beszédes grafikát), melyekből az tűnik ki, hogy Európában korántsem Magyarországról mennek tartósan külföldre a legtöbben lakosságarányosan.

A legsúlyosabb a helyzet Bosznia-Hercegovinában (a lakosság 43,3 százaléka él külföldön), Albánia lakosságának 38,8 százaléka keresi idegenben a boldogulást, Macedónia népességének 24,8 százaléka hagyta el szülőföldjét. Ugyancsak jelentős az elvándorlás Portugáliában (22,3 százalék), Horvátországban (20,4 százalék), de a balti államokban is jelentős ez a ráta (Litvániában 18,9 százalék, Lettországban 17,1 százalék, Észtországban 15,1 százalék.)

A legkevésbé külföldre kacsintgató lakossága Spanyolországnak van, az elvándorlási arány mindössze 2,7 százalék.

A közép-európai régióban Románia lakossága megy külföldre legnagyobb arányban (17,5 százalék), őket követi Lengyelország (11,5 százalék), Szerbia (10,9 százalék), Csehország (8,8 százalék), Ausztria (6,7 százalék), Szlovákia (6,3 százalék), s a térségben a legalacsonyabb mutatóval Magyarország rendelkezik, mindössze a lakosság 6 százaléka él külföldön. Hazánknál jobb mutatója csak Hollandiának (5,8 százalék), Németországnak (5 százalék), Olaszországnak (4,9 százalék), Belgiumnak (4,7 százalék), Franciaországnak (3,3 százalék) és Spanyolországnak (2,7 százalék) van, miközben Írországban (18,8 százalék), Izlandon (11,7 százalék), Luxemburgban (10,8 százalék), Svájcban (8 százalék) Görögországban (szintén 8 százalék) és Nagy-Britanniában (7,6 százalék) is magasabb ez a ráta.

Ezzel együtt jelentős probléma főleg a fiatal, képzett emberek külföldre költözése (sajnos a hazatérésre vonatkozó adatokat nem találtunk, pedig azokkal együtt lenne teljes a kép), de az ENSZ adatai egyértelműen cáfolják azt a tömeges menekülést láttató ellenzéki narratívát, amely szerint Magyarországon egyedülállóan drámai helyzet állt elő az elvándorlás terén.

Ágoston Balázs