A macedón baloldal magánakciója a névváltoztatás?

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

Gjorge Ivanov jobboldali macedón államfő felháborodott, a macedón ellenzéki pártok pedig tüntetésre hívták híveiket szerdán tiltakozásul amiatt, hogy a szkopjei kormány előző nap megállapodást kötött Görögországgal a jugoszláv utódállam nevének megváltoztatásáról.

Zoran Zaev macedón és Alekszisz Ciprasz görök miniszterelnök kedden jelentette be, hogy 27 év után kompromisszumos megállapodás született a görög-macedón névvita rendezésének módjáról, és a délszláv államot ezentúl Észak-Macedóniának fogják hívni. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Görögország eddigi ellenkezésének feladásával megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval, és várhatóan a NATO is hamarosan felveszi az országot a tagjai közé. A szociáldemokrata macedón kormányfő arra kérte az ellenzéket és azokat, akik korábban ellenezték a megállapodást, hogy most támogassák azt, fogjanak össze, mert csak így lehet előrelépést elérni.

Zaevnek, Nikola Dimitrov külügyminiszternek és Gjorge Ivanov jobboldali államfőnek az ország új nevéről szerdán tartott megbeszélése azonban mindössze két percig tartott, az államfő ugyanis felháborodottan hagyta ott a megbeszélést. A macedón sajtó tájékoztatása szerint Ivanov az ország új nevével kapcsolatban csak annyit mondott, nem ért vele egyet, és közleményt fog kiadni ezzel kapcsolatban, majd felállt és távozott. A miniszterelnöki hivatal közölte: az államfő elzárkózott „a történelmi megállapodás előnyeiről folyó beszélgetéstől”.

Jobboldali ellenzék: elveszik a nemzeti identitás

Zoran Zaev szerint a több mint két és fél évtizedes vita lezárása történelmi eredménynek számít, a kompromisszumos megoldásnak köszönhetően a macedónok megőrizhetik nemzeti és kulturális identitásukat, nem kell lemondaniuk a macedón elnevezésről. A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) szerint viszont éppen ez történik, vagyis a névváltoztatással elveszik a nemzeti identitás, egy ilyen lépés pedig alkotmányellenes. A VMRO-DPMNE kapitulációnak nevezte, hogy a szociáldemokrata Zoran Zaev belement a névváltoztatásba, és közölte, hogy a parlamentben sem fogja támogatni a javaslatot. A jobboldali párt szerint a lépéssel a Zaev-kabinet „a mélységbe taszítja” az országot. A macedón ellenzéki pártok utcára szólították szimpatizánsaikat, hogy tiltakozzanak a kormány döntése ellen.

Macedónia és Görögország között azóta folyt vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, alkotmányában azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás.

Az ország új nevét azt követően kezdik el hivatalosan is alkalmazni, miután a macedón és a görög parlament is ratifikálja az erről szóló megállapodást, valamint az ősszel megtartandó népszavazáson is úgy szavaznak az állampolgárok, hogy egyetértenek a megállapodással. A kormány javaslata szerint a népszavazás eredménye nem lenne kötelező érvényű, csak véleménynyilvánító referendumot szándékoznak kiírni. Hrisztijan Mickoszki, a VMRO-DPMNE elnöke szerint viszont igenis ügydöntő jellegűnek kell lennie a népszavazásnak, szerinte ugyanis a lakosság nagy része nem támogatja az ország átnevezését. A kormány tervei szerint még az év végéig módosítanák az alkotmányt is, hogy abban már az ország új neve szerepeljen, de ehhez a kormányoldalnak nincs meg a szükséges kétharmados többsége a parlamentben.

Gjorge Ivanov macedón államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2017-ben

Az államfő ellenzi a névváltoztatást

Elfogadhatatlannak és kártékonynak tartja, nem támogatja, ezért nem fogja aláírni a Macedónia nevének megváltoztatására vonatkozó egyezményt Gjorge Ivanov macedón államfő, aki ezt maga jelezte szerdán a nyilvánosság előtt.

A köztársasági elnök szerdai rendkívüli sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy elfogadhatatlannak tartja a jugoszláv utódállam nevének megváltoztatásáról szóló, Görögország és Macedónia között egy nappal korábban létrejött megállapodást, ezért nem fogja azt törvényesíteni. „Nem írom alá a névről szóló megállapodást Görögországgal” – szögezte le.

A jobboldali elnök szerint a szociáldemokrata kormány nem törekedett arra, hogy minden párttal tárgyaljon a probléma megoldásáról, és hogy konszenzusra jusson a kérdésben.

„A megállapodás szövege megalázó” – vélekedett Gjorge Ivanov, aki elfogadhatatlannak tartja, hogy meg akarják változtatni az alkotmányt és minden olyan jogszabályt, amely az ország nevére vonatkozik. Véleménye szerint nem igazságos és nem hazafias lépés, hogy Görögország mindent megkap, amit a megegyezésért cserébe kért, Macedóniának viszont semmi sem jut. „Ezzel a megállapodással az őseink egységes Macedóniára vonatkozó ígéretét tapossák sárba, és eltörlik az állam 27 éves történetét” – fogalmazott a macedón államfő. 

Kiemelte: az európai uniós és NATO-tagság nem lehet igazolás egy „kártékony megállapodás aláírására”.

Gjorge Ivanov megismételte: nem írja alá a névváltoztatásról szóló egyezményt, ehelyett olyan megoldás mellett kardoskodik, amely minden macedón állampolgár érdekeit szolgálja. „A döntésem végleges, és semmilyen törvénnyel vagy zsarolással nem lehet azt megváltoztatni” – szögezte le.

A NATO és az Európai Unió üdvözli a döntést

Közös nyilatkozatban üdvözölte a Macedónia nevének megváltoztatásáról született egyezményt Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerdán. 

Nyilatkozatukban ismételten hangsúlyozták keddi egyezmény jelentőségét, utalva arra, hogy – mint fogalmaztak – a megállapodás példát mutat mások számára arra hogyan lehet megszilárdítani a békét és a stabilitást a régióban.

Stoltenberg és Tusk ugyanakkor reményét fejezte, hogy a megállapodás – amely egyedülálló lehetőség a nyugat-balkáni régió euroatlanti integrációjának újraindítására – nem hiúsul meg. 

A nyilatkozat ezzel kapcsolatban konkrétumot nem említett, megfigyelők ugyanakkor emlékeztettek: Jorge Ivanov macedón köztársasági elnök szerdai rendkívüli sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy elfogadhatatlannak tartja a jugoszláv utódállam nevének megváltoztatásáról szóló, Görögország és Macedónia között létrejött megállapodást, ezért nem kívánja aláírni azt.

FRISSÍTÉS (június 14.)

Mintegy ezerötszázan tiltakoztak a Macedónia nevének megváltoztatásáról született macedón-görög egyezmény ellen szerda este a szkopjei parlament előtt, a tüntetők vizes palackokkal és gyújtópalackokkal dobálták meg az épületet, amelyet rendőrök védtek.

A macedón sajtó beszámolója szerint a jobboldali szimpatizánsokból, focidrukkerekből és a közösségi hálókon szerveződött emberekből álló tömeg „Árulók”, „Már van nevünk, az pedig a Macedónia”, valamint a „Macedónia a macedónoké” feliratú transzparenseket mutatott fel, és a kormány lemondását követelte.

A tiltakozás viszonylag békésen zajlott, a Molotov-koktélok nem okoztak nagyobb kárt a parlament épületében. Néhány villanógránát is robbant, a focidrukkerek jelzőfáklyákkal tiltakoztak, de a tüntetők nem tűztek össze az épületet biztosító rendőrökkel.

Szerda délután Gjorge Ivanov macedón államfő bejelentette, elfogadhatatlannak és kártékonynak tartja, nem támogatja, ezért nem fogja aláírni a Macedónia nevének - Észak-Macedóniára történő – megváltoztatására vonatkozó egyezményt.

Ezt követően a kormány kiadott egy közleményt, amely szerint a nép, és nem a köztársasági elnök dönti majd el, hogy támogatja-e a megállapodást, valamint sajnálatának adott hangot, hogy Gjorge Ivanovnak „nem sikerült túllépnie saját gyengeségén, és belátnia, hogy a megállapodás milyen lehetőségeket nyit meg Szkopje előtt”.

A görög ellenzék is tiltakozásokat jelentett be a hét végére Athénba.