Az amerikai Politico brüsszeli szerkesztésű kiadása hatalmas, ultrademokratikus kegyet gyakorolt Kovács Zoltán kormányszóvivő irányába: engedte, hogy kifejtse érveit egy, a szerkesztőnek címzett levél formájában
 

Fotó: MTI, archív, illusztráció


Fotó: MTI, archív, illusztráció

Levele „A magyarországi civil társadalom köszöni, jól érzi magát” főcímet és „A külföldi támogatású NGO-kra vonatkozó szigorúbb szabályok és nagyobb átláthatóság nem árt a demokráciának” alcímet kapta. 

De mielőtt továbbmennénk a kabinetminiszter érveinek ismertetésében, egy közbevetés a témában. Mint talán ismeretes, mind a CEU, mind pedig az utána mindent ismétlő nyugati fősodratú média tagadja, hogy ezt az egyetemet Soros támogatná. Azt bevallja, hogy ő alapította, de hogy támogatná, azt nem. Ezen fősodratú médiumok közül egyesek néha elszólják magukat. Mint most is. A német közszolgálati rádió, a Deutschlandfunk német kiadása cikket jelentetett meg ezzel a címmel: „Stop Soros törvény Magyarországon, a Közép-Európai Egyetem marad”.  A cikk összefoglalójának első mondata: „Az amerikai befektető, George Soros által támogatott budapesti Közép-Európai Egyetem a létéért küzd.”

Akkor lássuk Kovács Zoltán cikkét, aki levele első bekezdésében megjelöli reagálása tárgyát. Ez egy véleménycikk volt ezzel a címmel: „A Nyugat-Balkán Magyarország által történő illiberális megfertőzése”. Ebben azt állítják, Orbán Viktor kormányzása alatt „veszélyes tevékenység” független NGO-kat működtetni. 

A szerző hangsúlyozza, a véleménycikk szerzője Soros embere, mégpedig a Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézetének elemzője és „ugyanolyan arrogáns hibákat” követ el, mint az ilyenfajta emberek közül sokan. Szerintük nélkülük és ideológiailag motivált, Soros pénzelte szervezetek nélkül a civil társadalom már nem létezne. 

Csakhogy a civil társadalom nem egyenlő az NGO-k Nyílt Társadalom hálózatával. Magyarországon például több mint 60 ezer ilyen nem kormányzati szervezet van, és azok köszönik, nagyon jól megvannak a Soros által finanszírozott csoportok nélkül. 

„De ha valaki ezeket az embereket hallja beszélni, azt hiszi, azzal, hogy Budapestről Berlinbe költöznek, kialszik a fény az országban a civil társadalom és a szabadság számára. Jaj nekünk e sötét napon!” – írja Kovács Zoltán. 

A szerző ezután arról a törvénytervezetről beszél, amely a Magyarországon külföldről kapott anyagi támogatással működő  NGO-k átláthatóságáról és beszámoltathatóságáról szól. Pontosabban: szigorúbb szabályok vonatkoznak majd azon csoportokra, amelyek külföldi pénzzel segítik elő vagy támogatják a migrációt Magyarországon. 

Magyarország – amely az EU határán fekvő ország – a migrációt nemzetbiztonsági ügynek tekinti, és „komolyan vesszük azt a kötelességünket, hogy megvédjük a határt. És hisszük, hogy az ezen területen aktív, külföldi finanszírozású csoportokra szigorúbb szabályoknak és átláthatósági követelményeknek kell vonatkozniuk”. Mindezt drákói törvénynek nevezni a tények szándékos torzítása. 

„Az elmúlt két évben az Egyesült Államokat nagyon foglalkoztatta az a vita, hogy egy külföldi hatalom esetleg beavatkozhatott az ottani választásba. Megdöbbentő tehát, hogy egyeseket megbotránkoztat, ha bizonyos országok – és Magyarország ezen a téren nincs egyedül – szigorúbb szabályokat írnak elő azon csoportok számára, amelyek szinte kizárólag külföldi finanszírozásból végzik otrombán részlehajló és a politika befolyásolását célzó tevékenységüket”, áll a levélben.