Az amerikai Magnyitszkij-törvény európai uniós változatának bevezetésére szólított fel pénteki nyílt levelében számos parlamenti és európai parlamenti (EP-)képviselő, a tervezett jogszabály értelmében szankciókkal sújthatnák az emberi jogok megsértőit világszerte.

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Ez a rendelkezés lehetővé tenné, hogy beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást rendeljenek el a korrupcióban, pénzmosásban, illetve emberijog-sértésekben érintett személyekkel szemben.

Eddig hat ország – az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, illetve Észtország, Lettország és Litvánia – vezetette be a jogszabályt, amelynek alapján sokakat büntetőintézkedésekkel sújtottak Dél-Szudánban, Mianmarban, Nicaraguában, Oroszországban, Szaúd-Arábiában és máshol.

„Az elkövetők külföldön lévő bankszámláinak és beutazásának megcélzása az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy következményei legyenek a tetteiknek” – mutattak rá a levélben.

Az Európai Parlament már többször felszólított az EU-szintű Magnyitszkij-törvény bevezetésére, az uniós tagállamok kormányainak tanácsa azonban eddig nem lépett.

A levél aláírói szerint viszont komoly előrelépést jelent, hogy nemrég a holland kormány konkrét javaslatot terjesztett elő, amelyről jelenleg egyeztetés folyik. Kiemelték, ez a tervezet tökéletesen megfelelő, egyedül annyi vele a probléma, hogy Magnyitszkij neve nem szerepel benne, mert egyesek szerint megnehezíthetné az elfogadást, ha a szöveg közvetlenül utalna Oroszországra.

A tagállamok külügyminiszterei hétfői brüsszeli ülésükön vitatják meg a kezdeményezést, amelyet egyhangúlag kellene elfogadniuk.

A több európai újságban közzétett levelet 18 ország 45 képviselője írta alá, köztük a néppárti Manfred Weber, a szociáldemokrata Ana Maria Gomes, a liberális Guy Verhofstadt és a zöldpárti Rebecca Harms.

Az Egyesült Államokban 2012-ben, Barack Obama előző amerikai elnök hivatali idejében lépett életbe a Magnyitszkij-törvény, amely orosz tisztségviselők vagyonának befagyasztásáról és a velük szembeni utazási tilalomról rendelkezett. Az eredeti feketelistán szereplő embereknek közük volt az állami visszaéléseket vizsgáló Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd 2009-es halálához. Washington azóta több tucatnyi orosz állampolgárral szemben alkalmazta a törvényt, és 2016-ban az egész világra kiterjesztette az eredetileg csak Oroszországra korlátozott jogszabály hatáskörét.

Szergej Magnyitszkij belügyi vezetőket leplezett le Oroszországban, akik 230 millió dollárnak megfelelő összeget sikkasztottak el az orosz költségvetésből. Ennek ellenére Magnyitszkij ellen indult eljárás, előzetes letartóztatásba is került, ahol 2009-ben tisztázatlan körülmények között meghalt.