Megszavazták a hadiállapot bevezetését

Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Megszavazta az ukrán parlament hétfő este a hadiállapot bevezetését azzal a változtatással, hogy nem az egész országban, hanem csak tíz megyében vezetik be.

Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Az előterjesztést 276 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. 

Az UNIAN ukrán hírügynökség szerint a hadiállapotot az Oroszországgal és a Moldovához tartozó, Ukrajna által el nem ismert szakadár Dnyeszter Menti Köztársasággal határos megyékben vezetik be szerda reggeltől 30 napos időtartamra. A hadiállapot az ukrán jogban a rendkívüli állapot egy formája, nem jelent tényleges háborús állapotot.

Petro Porosenko ukrán elnök tévébeszédében hangsúlyozta, hogy a hadiállapot bevezetésére vonatkozó rendelet nem irányoz elő a polgárok jogaival és szabadságjogaival kapcsolatos semmilyen korlátozást, és a választásokat is megtartják a tervezett időpontban.

Korábban a brit, a lengyel és a francia kormány agressziónak minősítette az orosz magatartást a kercsi incidensben. Szlovákia, Csehország, és Németország önmérsékletre szólította a feleket. Moszkva ugyanakkor Kijev provokációjának nevezte a történteket.

A szlovák külügyminisztérium közleményben szólította fel Oroszországot, tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot és biztosítsa a szabad hozzáférést az Azovi-tenger övezetében fekvő ukrán kikötőkbe.

"A bekebelezett Krímben, az Azovi-tengeren és a Fekete-tengeren a feszültség további élesedéséhez vezető lépések sértik Ukrajna szuverenitását és aláássák a távolabbi térség biztonságát és stabilitását" -  hangsúlyozta a minisztérium, hozzátéve, hogy Szlovákia teljességgel támogatja Ukrajna szuverenitását és területi épségét a nemzetközileg elismert határok között.     

Közös európai fellépést sürgetetett a Kijev és Moszkva között kialakult feszültség fokozódásának megfékezésére Josep Borrell spanyol külügyminiszter. Hangsúlyozta: támogatják Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által támasztott két feltételt, nevezetesen, hogy Oroszország engedje szabadon a foglyokat és tegye lehetővé a szabad közlekedést az Azovi-tengeren.

Tomás Petrícek cseh külügyminiszter szerint Prága számára az Azovi-tenger orosz elfoglalása éppen úgy elfogadhatatlan, mint a Krím félszigeté. Hozzátette: ha az EU szankciókat fogadna el az incidenssel kapcsolatban, Csehország támogatná azokat. A külügyminisztérium közleményében a nemzetközi jog durva megsértésének minősítette a Kercsi-szoros Oroszország által bevezetett blokádját és felszólította Moszkvát, engedje szabadon az elfogott ukrán hajókat és tengerészeket. 

"Ahogy elfogadhatatlan számunkra az ukrajnai Krím félsziget orosz elfoglalása, úgy elfogadhatatlan az Azovi-tenger elfoglalása is" - írta Petrícek a Twitteren.

"A szabad hajózás akadályoztatását a Kercsi-szorosban a nemzetközi jog durva megsértésének tartjuk" - olvasható a dokumentumban.

A Kercsi-szorosnál foglyul ejtett három ukrán hajó és legénysége azonnali szabadon bocsátására szólította fel brüsszeli sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Oroszországot, indokolatlannak minősítve az orosz katonai erő alkalmazását az Azovi-tengeren.

A NATO-főtitkár közölte: az összes NATO-szövetséges teljes támogatásáról biztosította Ukrajnát területi integritását és szuverenitását illetően. "Indokolatlan volt a katonai erő alkalmazása az ukrán hajók és legénységük ellen, ezért felszólítjuk Oroszországot, hogy azonnal engedje szabadon az ukrán tengerészeket és az általa vasárnap lefoglalt hajókat" - tette hozzá.

Oroszország durván megsértette a szuverén Ukrajna területi épségét - hangoztatta az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete az ENSZ BT rendkívüli ülésén. A BT elutasította azt az orosz állítást, hogy Kijev sértette volna meg Oroszország szuverenitását. 

Nikki Haley közölte: Washington fenntartja a Moszkva ellen a Krím-félsziget bekebelezése miatt meghozott büntető intézkedéseket.

Volodimir Jelcsenko, Ukrajna ENSZ-nagykövete arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy foganatosítson újabb szankciókat Oroszországgal szemben, "beleértve Oroszország Azovi-tengeri kikötőit".

Alekszandr Lukasevics, Oroszország EBESZ-nagykövete a szervezet rendkívüli ülésén az állította: olyan értesülések birtokába jutottak, miszerint az ukrán fegyveres erők külföldi titkosszolgálatok bevonásával vegyi fegyverrel készülnek provokációt elkövetni a kelet-ukrajnai válságövezetben.

Lukasevics szerint az ukrán hadsereg a frontvonalnál BUK és Sz-300-as légvédelmi eszközöket, illetve Uragan és Grad típusú rakéta-sorozatvetőket telepített. Hangsúlyozta, hogy a hadiállapot elrendelése Ukrajnában fenyegeti a kelet-ukrajnai szakadár területek biztonságát. "Kijev feszültségek provokálására irányuló politikája csak megerősíti a legutóbbi történéseket" - fűzte hozzá Lukasevics. 

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint az ukrán hadihajók a kijevi vezetés utasítására hatoltak be az orosz területi vizekre, "provokációjukat" az Ukrán Biztonsági Szolgálat két munkatársa koordinálta. A szolgálat közölte, hogy a hajókötelék parancsnoka, Vlagyimir Leszovoj harmadosztályú kapitány elismerte: tudatában volt annak, hogy az ukrán haditengerészeti csoportosulás fellépése a Kercsi-szorosban "provokatív természetű" volt. 

Elmondta: az ukrán tengerészek szándékosan hagyták figyelmen kívül az orosz határőrség felszólításait. Az FSZB szerint a lőfegyvert és nehézgéppuskákat szállító ukrán hadihajók az incidens elején azt állították, hogy nem kívánnak áthaladni a Kercsi-szoroson.     

Az ukrán haditengerészet vasárnap este közölte, hogy az orosz FSZB határőrsége tüzet nyitott az ukrán hadihajókra és az orosz különleges egységek elfoglaltak három ukrán hajót. A támadásban az eddigi adatok alapján hat ukrán tengerész megsebesült.