Jelenlegi hely

A nagyszájú globalisták megrettentek Kínától

FINANCIAL TIMES

Az elmúlt időkben egyre több, eddig szőrös mellén az ingét is széttépve globalista szívét mutogató ország kezd bezárkózni és protekcionistává válni. Hogy balliberális olvasóink is értsék: kezdenek hülye, bunkó, provincialista barmok lenni. 


Fotó: MTI, archív, illusztráció

Most a globalizmusból visszavezető úton egy minőségi ugrás történt: már nem csak egyes országok, de az egész Európai Unió akar gáncsot vetni a globalista szabadkereskedelemnek.
 
Erről a Financial Times nevű brit globalista napilap mai száma tudósít ezzel a címmel: „Juncker előadja terveit az EU-ban történő külföldi átvételek kiszűrésére”. 

A cikk arról szól, hogy Brüsszel a jövőben szigorúbban fogja ellenőrizni, hogy milyen vállalatokat akarnak megvásárolni kínai és egyéb külföldi befektetők, és „izmosabb kereskedelmi politikával akar válaszolni arra a bírálatra, hogy az unió nem tesz eleget saját vállalatai megvédésének”. 

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke erről holnap fog beszélni, amikor az Európai Parlamentben elmondja az „unió állapotáról” szóló beszédét. Mindezt Pekingben kitüntetett figyelemmel fogják kísérni, mert Kínát aggasztja, hogy egyre nagyobb a politikai ellenállás Európában az érzékeny ipari szektorokban történő kínai befektetésekkel szemben. 

Juncker saját magáról úgy beszél, mint aki „a nemzetközi kereskedelmi megállapodások mellett áll, de nem naiv szabadkereskedő”. Meg van arról győződve, hogy keményebb megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy az európai polgárok között a kereskedelmi megállapodások iránt mutatkozó lanyhuló támogatást visszaszerezzék. 

A holnap bemutatandó Juncker-tervet ismerők szerint az arra összpontosít, hogy növelje az együttműködést a nemzeti hatóságok között, amikor azok azt mérlegelik, vajon a kivásárlás az olyan érzékeny területeken, mint az energia- és a high-tech szektorok, vetnek-e fel biztonsági aggodalmakat.

A tervezett mechanizmus az egyes országokat feljogosítaná arra, hogy megkérdezzék a Bizottság véleményét, vajon szerintük a kivásárlás a határokon túlmenő vagy pán-európai aggodalmakat vet-e fel. Miközben az adott vélemény figyelembe vétele nem lenne kötelező, a kormányoktól elvárnák az alkalmazkodást vagy pedig azt, hogy indokolják meg, miért nem teszik azt. 

A Financial Times által megszólaltatott szakértő szerint egyértelműen Kína a célpont. 

Ugye, emlékszünk még azokra a nem olyan régi időkre, amikor bárki, aki jobboldalon felemelte a hangját a magyar energiaipar vagy a budapesti nemzetközi repülőteret üzemeltető cég, stb. idegen kézbe juttatása ellen Horn és más, hozzá hasonló miniszterelnökök idején, azonnal lebunkózták, mint aki nem érti, hogy a globális szabadkereskedelem „magyar érdek”? 

A cikk azzal folytatódik, hogy Macron francia elnök azok élvonalába tartozik, akik alaposabban akarják ellenőrizni a kínai vásárlásokat. De Berlin és Róma is uniós kezdeményezést sürgetett e területen. 

Hetilapunk még a kilencvenes években nem egyszer hangoztatta, hogy az egész globalista mozgalom képmutatáson alapul. Egyik akkor felhozott példánk az volt, vajon mi lenne nálunk, globalizmus ide, globalizmus oda, ha például Kadhafi ezredes, az akkori líbiai vezető akarna megvásárolni egy hazai, balliberális médiumot és nem a németek. 

Mint most nagyobb léptétekben kiderült, ebben is igazunk volt. 

Lovas István