A jelenlegi kiszámíthatatlan világban tapasztalt kihívások miatt a NATO védelmi miniszterei abban állapodtak meg, hogy a szövetség tovább erősíti védelmi és elrettentő képességeit – jelentette ki Jens Stoltenberg Brüsszelben, a katonai szövetség tagországainak kétnapos védelmi miniszteri tanácskozásának végén tartott sajtótájékoztatóján csütörtökön. Ezzel kapcsolatban Stoltenberg a néhány órával ezelőtt napvilágot látott orosz titkosszolgálati művelet leleplezésére utalt.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

A főtitkár hangsúlyozta, a hágai Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) informatikai rendszere ellen elkövetett orosz kibertámadásra adott válasz azt bizonyítja, hogy a NATO és tagországai képesek megelőzni, megakadályozni és megszakítani nagy erejű informatikai támadásokat.

Az informatikai rendszerek behatolóinak adható legjobb válasz annak tudatosítása, hogy a szövetség védelmi ereje hatékony és képes azonosítani az elkövetőket, valamint nyilvánosságra is hozza azok kilétét – mondta Stoltenberg.

Arra emlékeztetett, hogy a szövetség nemrégiben kibervédelmi koordinációs központot hozott létre, amelynek munkáját a jövőben erősíteni fogják, kiegészítve azt a tagállami képességek összekapcsolásával. A szövetségesek úgynevezett integrált nemzeti kiberképessége információkat gyűjt, internetes támadások menetét göngyölíti fel, meghatározza azok forrásait és meg képes akadályozni a további ellenséges tevékenységet – húzta alá.

Beszédében kiemelte, a szövetségesek aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy Moszkva évtizedeken át tartó tagadást követően a közelmúltban ismerte el egy 9M729 nevű, új fejlesztésű rakétarendszer létezését.

„Ismét bebizonyosodott, hogy Oroszország nem adott hiteles tájékoztatást rakétarendszere és haderő-telepítése kapcsán – mondta. Oroszországnak be kell tartania az európai közepes és rövid hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) kötött egyezményben foglalt kötelezettségeit” – fogalmazott.

A NATO azt várja Moszkvától, hogy tegye átláthatóvá katonai tevékenységét a szárazföldi állomásoztatású rövid és közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról 1987-ben megkötött szerződés szerint. Ez az európai biztonság és stabilitás kulcsfontosságú eleme – húzta alá.

„A megállapodás veszélyben van. Annak be nem tartása destabilizáló hatású, amely veszélyt jelent valamennyiünk biztonságára” – húzta alá.

Stoltenberg kiemelte továbbá, hogy a biztonság magasabb fokának elérése érdekében méltányosabb tehermegosztásra van szükség a tagországok között.

„A terhek megosztásának minden aspektusára, a védelmi kiadások növelése mellett a képességfejlesztésre, és a NATO missziókhoz és műveletekhez való hozzájárulásokra is szükség van. Noha határozottan pozitív a védelmi kiadások tagállami

Tájékoztatása szerint a szövetségesek elkötelezték magukat amellett is, hogy hiteles nemzeti terveket készítenek a kötelezettségvállalások elérésére, amelyeket az év vége előtt mutatnak be, és a védelmi miniszterek februárban tervezett ülésén vitatnak meg.

Elmondta továbbá, hogy az elrettentés és a védelmi képesség magában foglalja a hagyományos hadviselés mellett a számítógépes védelmet, a rakétavédelmet és a nukleáris dimenziót is. Ezért csütörtökön összeült a NATO nukleáris tervezőcsoportja, és áttekintette a szövetség úgynevezett nukleáris struktúráját annak érdekében, hogy biztosítsa a megfelelő eszközöket és eljárásokat egy esetleges agresszió esetén – közölte a főtitkár.