Ne kezeljék bűnelkövetőként a „humanitárius segítségnyújtókat”

Úgy kell alakítani az európai jogszabályokat, hogy azok, akik humanitárius segítséget nyújtanak rászorulóknak, ne legyenek bűnelkövetőként kezelhetők – jelentette ki Claude Moraes brit munkáspárti európai parlamenti (EP-) képviselő Brüsszelben csütörtökön.

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Moraes az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) elnökeként, a szakbizottság illegális bevándorlók számára nyújtott humanitárius segítség témakörében tartott meghallgatásán hangsúlyozta, a civil szervezetek nem tudják úgy végezni életmentő munkájukat, ha közben bűnelkövetőnek bélyegzik őket.

Meg kell ugyanakkor akadályozni, hogy az embercsempészek kihasználják a legvédtelenebbeket, akik családjukhoz akarnak csatlakozni, védelmet igényelnek, vagy csak a jobb jövő reményében kívánnak Európa jutni – hangsúlyozta.

Véleménye szerint megfelelő büntetőjogi szankciókkal el kell rettenteni az embercsempészeket tevékenységük gyakorlásától, de biztosítani kell, hogy az uniós állampolgárok kifejezhessék szolidaritásukat anélkül, hogy bűncselekmény elkövetését kockáztatnák. A humanitárius segítségnyújtásra és annak messzemenő biztosítására szükség van, amit a fennálló helyzet indokol – emelte ki.

Az Európai Uniónak el kell érnie, hogy az illegális bevándorlóknak nyújtott segítségnyújtást ne tekintsék bűncselekménynek, ugyanakkor határozottan meg kell különböztetni azt, hogy ki nyújt segítséget és ki az, aki migrációból hasznot húz – emelte ki a képviselő.

Jean de Croone, a francia belügyminisztérium bevándorlásügyi igazgatóhelyettese felszólalásában hangsúlyozta, Franciaország a migráció megelőzése és az embercsempész hálózatok felszámolása mellett foglal állást. Célja, hogy minél kevesebben érkezzenek Európába, nem pedig a civilek szankcionálása.

A politikus elmondta, Franciaország védi a humanitárius munkát végző civil szervezetek munkáját, ezért úgy módosította jogszabályait, hogy az emberi méltóság megteremtését célzó tevékenységeket, a megfelelő orvosi ellátásra és lakhatásra vonatkozó, minden anyagi vonzat nélküli, kizárólag humanitárius célú segítségnyújtást ne lehessen kriminalizálni. A Franciaország területére való belépés segítése ugyanakkor nem engedélyezett, az illegális tevékenységnek minősül. Humanitárius segítségnyújtás végzéséhez ugyanis nem szükséges a határ átlépése – húzta alá.

Mindemellett szolidaritásra van szükség a tagállamok között, de ezt a szolidaritást a korábbiaknál sokkal jobban meg kell szervezni – tette hozzá de Croone.

Ioan-Dragos Tudorache, az Európai Bizottság illegális migrációval és visszatérési politikával foglalkozó főigazgatóságának vezetője hangsúlyozta, a migrációs krízis kezeléséhez strukturált, közös, szolidaritáson alapuló új uniós megoldásokra van szükség. Kiemelte, az uniós jogszabályok egyértelműen nyilatkoznak arról, hogy mi a humanitárius segítségnyújtás és arról, hogy mi számít embercsempészetnek. Az, hogy a bíróságok hogyan értelmezik az uniós szabályozást, az nemzeti szinten az egyes bíróságok illetékességébe tartozik. Az Európai Bizottság célja ugyanakkor az, hogy civilek ne kerülhessenek ilyen helyzetbe – tette hozzá.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta, a civil szervezetek hajói „az embercsempészet humanitárius köntösbe bújtatott segítői”.

Az EP szakbizottsága a humanitárius segítségnyújtás álcája alatt az embercsempészekkel sokszor együttműködő civilek munkájának dicsőítésével próbál nyomást gyakorolni a tagállamokra – húzta alá.

Véleménye szerint az EP szakbizottsága olyan civil szervezeteket véd tagállami hatásköröket csökkentve, amelyek ellen eljárás van vagy volt folyamatban embercsempészekkel való együttműködés vádja miatt. Ezek a szervezetek a hatóságokat megkerülve vagy velük nem együttműködve gyakorlatilag az embercsempészektől veszik át a migránsokat a líbiai és a török partok közelében, és ezrével szállítják őket Európába ahelyett, hogy visszavinnék őket a sokkal közelebb eső észak-afrikai partokhoz„ – fejtette ki a fideszes képviselő.

”Ezen hajók tevékenysége jelenti az egyik legfőbb akadályát az uniós tengeri határok hatékony megvédésének„ – fogalmazott a néppárti politikus. 

Claude Moraes az EP LIBE szakbizottságának elnöke nyáron a menedékkérőknek humanitárius segítséget nyújtó civil szervezetekől szóló állásfoglalási indítványt nyújtott be az Európai Parlamenthez, ezt a parlament elfogadta. A jogilag nem kötelező érvényű állásfoglalás azt szorgalmazza, hogy a tagállamok biztosítsanak büntetlenséget azoknak a civil szervezeteknek, amelyek humanitárius segítséget nyújtanak menedékkérőknek.

Az uniós parlament határozatban arra szólította fel a tagállamokat, hogy tegyenek különbséget a két tevékenység, a humanitárius segítségnyújtás és az embercsempészet között, az Európai Bizottságot pedig arra kérte, tegyen közzé iránymutatást, amelyben pontosan meghatározza, milyen tevékenység számít büntethetőnek ezen a téren, és mi minősül humanitárius segítségnyújtásnak.

Az ügy hátterében egy 2002-ben elfogadott uniós irányelv áll, amely kimondja, hogy szankcióval kell sújtani azokat a civil szervezeteket, amelyek szándékosan segítséget nyújtanak nem uniós állampolgár részére, hogy az adott tagállam külföldiek be- illetve kiutazásáról szóló jogszabályainak megsértésével egy tagállam területére belépjen, illetve azon átutazzon. Az irányelv ugyanakkor azt is kimondja, hogy az adott tagállam határozhat úgy, hogy ezt a magatartást nem szankcionálja, ha a szervezet humanitárius segítséget nyújt.