Jelenlegi hely

Nem támadták a német választásokat

Nem történt nagyszabású informatikai támadás vagy dezinformációs művelet Németországban a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampányban - mondta szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője csütörtökön a Bundestagban egy nyilvános meghallgatáson.Fotó: Shutterstock illusztráció
Hans-Georg Maassen kiemelte: a korábbi németországi és külföldi tapasztalatok alapján joggal lehetett tartani attól, hogy orosz részről megpróbálják befolyásolni a Bundestag-választást hackertámadásokkal és a választók félrevezetését célzó akciókkal, de a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálatnál nem tapasztaltak ilyesmit.
Meglehet, hogy az orosz döntéshozók "túl nagynak találták a politikai költségeket", és az amerikai, illetve a franciaországi elnökválasztási kampányban folytatott tevékenység után ezúttal tudatosan mellőzték a szervezett befolyásolást - vélekedett a BfV vezetője a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényhozási felügyeletét ellátó bizottság, az úgynevezett parlamenti ellenőrző testület (PKGr) előtt.
A PKGr eddig rendre zárt ülésen, egy lehallgatásbiztos helyiségben tanácskozott. Egy törvénymódosítással - amely a szolgálatok demokratikus ellenőrzésének erősítését szolgálja - bevezették, hogy évente egyszer nyilvános ülést tartanak, amelyen meghallgatják a szolgálatok vezetőit. Így a most először megtartott, háromórás nyilvános ülésen a bizottság tagjai a BfV vezetője mellett a szövetségi hírszerző szolgálat (BND) és a katonai elhárító szolgálat (MAD) vezetőjéhez is intézhettek kérdéseket.
Hans-Georg Maassen a többi között arról beszélt, hogy az iszlamista terrorizmus németországi megjelenésével átalakult a terrorfenyegetettség szerkezete. Míg a korábbi, szélsőbaloldali és szélsőjobboldali terrorhullámok idején a célpontok az állam vagy a gazdaság vezető képviselői, vagy bizonyos társadalmi csoportok tagjai voltak, az Iszlám Állam vagy az al-Kaida terrorszervezet "a szó legszorosabb értelmében a terror, a rettegés elterjesztésére tör". Ezért válogatás nélkül a lehető legtöbb embert meg akarják ölni és minél látványosabb, "a televíziókban élőben közvetített" akciókat akarnak végrehajtani.
Különbség az is, hogy a magas szinten kiképzett terroristáktól  egészen  kisgyermekekig számos típusú  elkövető mozgósítására,  továbbá  a kezdetleges eszközöktől  a  modern fegyverek bevetéséig  számos módszer alkalmazására képes iszlamista terroristák vezetői nem csupán a demokratikus jogállamot kérdőjelezik meg, hanem azt, hogy a demokratikus jogállam gondoskodni tud az állampolgárok biztonságáról.
A BfV vezetője elmondta, hogy a "minőség" mellett a mennyiség is változik, a szélsőséges iszlamizmus leginkább elterjedt németországi irányzata, a szalafizmus híveinek száma elérte a 10 300-at, a szolgálat több mint 1800-ra teszi mindazok számát, akik hajlamosak lehetnek iszlamista terrorcselekmények aktív támogatására, és csak az idén mintegy 650 értesülés futott be hozzájuk iszlamista terrorfenyegetettségre utaló jelekről.
Christof Gramm, az MAD vezetője egyebek mellett arról beszélt, hogy a Bundeswehrnél - a német hadseregnél - nem túlságosan elterjedt jelenség a szélsőséges iszlamizmus. Évente átlagosan három ilyen ügyük van, míg a szélsőjobboldali nézetekkel kapcsolatos ügyek száma nagyságrendekkel magasabb.
Bruno Kahl, a BND elnöke a többi között figyelmeztetett, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak lépést kell tartaniuk a technológiai fejlődéssel. Ezt a BfV és az MAD vezetője is hangsúlyozta, sürgetve egyebek mellett azt, hogy a szolgálatok kapjanak szélesebb jogkört a digitális kommunikáció megfigyelésére. A nemzetbiztonság technológiai készségeinek és lehetőségeinek fejlesztése nélkül "a digitális forradalom csak azoknak használ, akiktől meg akarjuk védeni a hazánkat" - mondta Bruno Kahl.

(MTI)