A némettől eltérő kultúrkörökből érkező bevándorlás miatt az alapelveket tisztázó társadalmi vitát kell folytatni Németországban a vallás és az állam viszonyáról és a vallás társadalmi szerepéről Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter szerint.

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke a Die Welt című német konzervatív lap csütörtöki számában közölt vendégkommentárjában kiemelte: a hazaitól eltérő vallási és kulturális szokásokat ápoló emberek bevándorlása „jelentős kihívásokhoz vezetett, amelyek a vallás és az állam viszonyát is érintik”. 

Ezért társadalmi vitát kell folytatni „alapvető kérdésekről”, köztük arról, hogy hol van a helye a vallásnak a mai Németország társadalmában, és arról, hogy miként lehet biztosítani az együttélést „egy vallásilag és világnézetileg egyre plurálisabb társadalomban”.

Kifejtette: sokáig idejét múltnak, meghaladottnak számított az a felismerés, hogy a vallási fanatizmusban a társadalmi együttélést fenyegető robbanóerő van, de már az egykori Jugoszlávia szétesésével elindult polgárháborúk is megmutatták, hogy az etnikai különbségek mellett a vallási alapú kulturális különbségek jelentősége is egyre nagyobb. 

Azonban elég csak a német történelem lapjaira pillantani annak belátásához, hogy a vallásokban benne rejtőznek „a könyörtelenség és az intolerancia tendenciái”, és ezek a felszínre is törhetnek. 

Az európaiak sok szenvedéssel, évszázadok alatt tanulták meg, hogy nehéz a békés együttélés, ha együtt jár a vallási és a politikai igazság meghatározása iránti igény. Ezért a mai állam tiszteletben tartja a vallások lelkiségi, „spirituális tekintélyét, de megtartja magának az együttélés szabályozásának tekintélyét”, írta Horst Seehofer.

Rámutatott, hogy a német alaptörvény biztosítja, de korlátozza is a hit szabadságát. „A vallásszabadság senkit sem ment fel az alaptörvény tisztelete alól” – hangsúlyozta a CSU elnöke.

Szavai szerint tisztázó vitát kell folytatni ezekről az ügyekről valamennyi jelentős németországi vallási közösséggel. Ehhez a vitához „tudatosítanunk kell kulturális és vallási gyökereinket”, és ezt az örökséget „egészséges önbizalommal, de a más vallási és világnézeti felfogások iránti tisztelettel kell képviselni” – írta Horst Seehofer.