Jelenlegi hely

Szigorítaná a bevándorláspolitikát a bajor kormányfő

Menekültpolitikai szigorításokat sürgetett egy szerdai lapinterjúban Markus Söder kijelölt bajor kormányfő, aki 2018 elején veszi át a tartományi miniszterelnöki tisztséget Horst Seehoferfől.Fotó: Shutterstock illusztráció

A Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa a szülővárosa lapjában, a Nürnberger Nachrichtenben közölt interjúban kiemelte, hogy a CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) átállt szavazók visszahódításához helyre kell állítani a párt hitelességét. 

A CSU-nak partnerré kell válnia a "konzervatív polgárok számára, akik a politikai középtől jobbra érzik otthon magukat, de semmi közük a jobboldali tökfejekhez", továbbá komolyan kell vennie az "új szociális kérdéseket", és a menekülteknek, bevándorlóknak, "a másoknak nyújtott minden segítség mellett nem nem szabad szem elől tévesztenie a hazai lakosságot".

Ezért a menekültpolitikában meg kell változtatni a "jogi alapokat", korlátozni kell a bevándorlást, meg kell hosszabbítani a családegyesítési jog felfüggesztését és következetesen ki kell toloncolni az elutasított menedékkérőket - emelte ki Markus Söder. Mint mondta, abszurd, hogy több mint félmillió elutasított menedékkérő él Németországban, az "úgynevezett csoportos" kitoloncolási akciókkal pedig csupán 8-10 embert lehet eltávolítani az országból.

Ahogyan minden polgárnak be kell fizetni az adót vagy a közlekedési szabálysértésért kiszabott büntetést, úgy az államnak is következetesen teljesítenie kell kötelességeit. Ezért minden maradásra jogosult menedékkérőnek "segítő kezet nyújtunk, és felkínáljuk egy új és jobb élet lehetőségét", az elutasított menedékkérőknek viszont mind vissza kell térniük a hazájukba - mondta Bajorország kijelölt miniszterelnöke.

Hozzátette, hogy "a jogállamnak eddig sajnos nem sikerült következetesen és a megfelelő mértékben" végrehajtania az ország távozására kötelező menekültügyi hatósági határozatokat. Az úti okmánnyal nem rendelkező menedékkérők hazajuttatásának nehézségeire utalva kijelentette: Németország "az egyetlen ország, ahová papírok nélkül be lehet jutni, de kijutni nem lehet".

Ezt "sok polgár nem érti", ezért új politikára van szükség. "Az egész demokrácia közös feladata, hogy az AfD-szavazók egy világos politika révén ismét hazára találjanak a néppártoknál" - mondta Markus Söder.

A többi között a muzulmán vallás németországi jelenlétéről is beszélt, kiemelve, hogy ugyan elutasítja a muzulmán vallási ünnepnapok bevezetésének gondolatát, de azt gondolja, hogy Németországhoz tartoznak "a muzulmán polgárok, akik itt dolgoznak és elkötelezik magukat az ország mellett".

Hozzátette, hogy Németországot "kultúrtörténetileg a zsidóság, a kereszténység és a felvilágosodás formálta", és számára egyértelmű, hogy az alaptörvény a saría (iszlám jogrendszer) felett áll, a nők és férfiak egyenlősége pedig mindenkire vonatkozik.

A szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson az AfD az ország nyugati tartományait tekintve Bajorországban szerepelt a legjobban, a szavazatok 12,4 százalékát gyűjtötte össze, a CSU pedig 38,8 százalékot szerzett, ami 13,3 százalékos visszaesés a 2013-ban tartott Bundestag-választáson szerzett 49,3 százalékhoz képest. 

A CSU 1949 óta először végzett 40 százalék alatti eredménnyel Bundestag-választáson. Gyengülése a pártban elterjedt értelmezés szerint azt jelenti, hogy a 2018-as helyi törvényhozási (Landtag-) választáson veszélybe kerülhet az abszolút többsége. Ez azért fontos, mert a CSU-nál szinte a párt létének értelmeként tartják számon azt, hogy egyedül, koalíciós partner nélkül kormányozza Bajorországot. Horst Seehofer pártelnök-miniszterelnök a rossz választási szereplés miatt adja át 2018 első negyedévében a kormányfői tisztséget Markus Södernek.

(MTI)