Sokak szerint pártállami időket idéz a német Alkotmányvédelmi Hivatal új vezetőjének döntése: titkosszolgálati eszközökkel is támogatott országos nyomozást indítottak a legnagyobb német ellenzéki párttal szemben.

Fotó: MTI/EPA

Fotó: MTI/EPA

A felháborodott német ellenzék a hírhedt Stasihoz, a volt NDK titkosszolgálatához hasonlította azokat az eszközöket, amelyeket a német kormány bevetett a bevándorlásellenes AfD ellehetetlenítésére. Az Alkotmányvédelmi Hivatal a teljes pártot megfigyelés alá vette. Hangsúlyozták, hogy a vizsgálati szakaszban egyelőre nem lehet hírszerzési eszközöket, rendőri megfigyelést, illetve informátorokat bevetni, de a megfigyelési szakasz, illetve a „gyanús” besorolás már lehetővé teszi a hírszerzési eszközök alkalmazását, ami végül akár a párt feloszlatását eredményezheti.

Az indok: „az előzetes elemzések alapján vannak arra utaló jelek, hogy a párt politikája a szabadságon alapuló demokratikus rend ellen irányul”, de ezek nem elegendőek a „gyanús eset” besoroláshoz. A további ellenőrzést legfőképpen a „népi-nacionalista, valamint a muszlimellenes és egyéb idegen- és kisebbségellenes megnyilvánulások” teszik szükségessé. Aha. Akinek nem tetszik a migránsok áradata, az fasiszta. És aki fasiszta, az üldözendő.

A párt egészét illetően a gyűjtött anyagot szisztematikusan feldolgozzák. Nem kerül sor személyre szabott kiértékelésre és az adatok tárolására sem. A teljes párttal szemben egyelőre tehát nem vetnek be titkosszolgálati eszközöket. Nem így a párt jobboldali szárnya, a Flügel esetén, aminek egyik vezetője a türingiai tartományi elnök, Björn Höcke. Ez már „gyanúsítási eset”, akárcsak a párt ifjúsági szervezete, a JA (Junge Alternative) tevékenysége. Az Alkotmányvédelmi Hivatal közleménye szerint a Flügel és a JA esetében elegendő támpont áll a rendelkezésükre, amelyek felvetik a szélsőséges törekvések gyanúját, ezért a Flügelt és a JA-t „gyanúsítási esetként” kezelik, ami a személyes adatok értékelését és tárolását, valamint a titkosszolgálati eszközök alkalmazását is lehetővé teszi.

Björn Höcke. Fotó: MTI/EPA

Német lapértesülések szerint a hírszerzés eddig mintegy ezer oldal anyagot gyűjtött össze: nyilvános megszólalásokat, beszédeket, közösségi oldalakon tett bejegyzéseket, kampányanyagokat, valamint, úgymond, szélsőséges jobboldali szervezetekhez fűződő kapcsolatokról szóló feljegyzéseket. A német titkosszolgálat ebből egy 450 oldalas jegyzőkönyvet készített, amely alapján most elrendelték a vizsgálatot.

Thomas Haldenwang, a Német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal nemrég megválasztott új elnöke a döntést azzal indokolta, hogy a titkosszolgálat köteles intézkedni, ha „alkotmányellenes irányultság” jelei mutatkoznak egy párt vagy egy párt valamely részének tevékenységében.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal szerint az AfD ifjúsági szervezetének tagjai olyan kifejezéseket használnak, amelyek nem egyeztethetők össze az alkotmánnyal. Ez különösen igaz a menedékkérőkkel kapcsolatos kifejezésekre, mint például a „Messermigration” (késmigráció), az „invázorok” (megszállók) és a „Dreckskulturen” (koszos kultúra) kifejezések, ami okot ad az aggodalomra. Ezek a fogalmak nem egyeztethetők össze a német alkotmány emberi jogokat szavatoló 1-es cikkelyével.

A német sajtó is élénken bizonygatja, hogy a vizsgálat nagyon időszerű, és a pártot igenis nagyító alá kell venni. A parlamenti pártok túlnyomó többsége és a német média szerint tehát indokolt titkosszolgálati eszközökkel nyomozni egy demokratikusan megválasztott ellenzéki párt után. A kormánypártok nem is bírták leplezni kitörő kárörömüket. A CDU ugyan bölcsen hallgatott, de koalíciós partnere, az SPD politikusai egymás után üdvözölték a döntést, azt hangoztatva, hogy szerintük az AfD minden kétséget kizáróan tovább radikalizálódott.

A CSU részéről Horst Seehofer német belügyminiszter tudomásul vette, a bajor belügyminiszter, Joachim Hermann üdvözölte a döntést, amely szerinte várható volt. A Zöldek frakcióvezetője, Anton Hofreiter is nagyokat bólogatott: „az AfD egyáltalán nem egy olyan ártatlan polgári párt, mint amit el akar hitetni magáról” – mondta.

Az AfD megdöbbenéssel fogadta a döntést, és bejelentette, hogy jogi úton vesz elégtételt. Ehhez csak egy adalék: az Alkotmányvédelmi Hivatal korábbi türingiai vezetője, Helmut Roewer nemcsak jogtalannak nevezte a most elrendelt titkosszolgálati nyomozást, de hivatali visszaéléssel is vádolja a parlamenti pártokat.

Az AfD elleni vizsgálatnak volt előzménye, ha úgy tetszik, előfeltétele: 2018 novemberében a CDU-s Stephan Harbarthot nevezték ki az Alkotmánybíróság vezetőjének. Előtte eltávolították hivatalából Hans-Georg Maaßent, az Alkotmányvédelmi Hivatal korábbi vezetőjét, amiért megkérdőjelezte a chemnitzi tüntetéseken készült felvételek valódiságát, és nyíltan szembefordult Angela Merkel kancellárral. Utódja az Alkotmányvédelmi Hivatal élén Thomas Haldenwang lett, aki most elrendelte a nyomozást az AfD ellen, a népszerűségvesztéssel küszködő pártok legnagyobb örömére.

Két pártnál azért kiverte a hír a biztosítékot. Az egyikük a Baloldal (Linke), amelynek elnöke, Katja Kipping a bejelentést követően azt mondta, az AfD-t nem titkosszolgálati, hanem politikai eszközökkel kell legyőzni. A Linke elnöke a Die Weltnek nyilatkozott: pártjuk már többször hangot adott azon meggyőződésüknek, hogy inkább az Alkotmányvédelmi Hivatalt kellene megszüntetni, mert az nem a demokráciát védi, ráadásul semmiféle demokratikus, parlamenti kontrollnak nincs alávetve.

Nemtetszésének adott hangot a liberális FDP is, amelynek elnöke, Christian Lindner óva intette a parlamenti pártokat attól, hogy a vizsgálatnak örüljenek. „Nem alakulhat ki az a benyomás, hogy kerülő úton, a biztonsági szolgálat segítségével iktatnak ki egy komoly versenytársat” – mondta Lindner, aki szerint az AfD-t a politikai színtéren kell legyőzni.

Lindner fején találta a szöget. A nyomozás megindításával ugyanis valóban kiiktathatják a konkurenciát. Május 26-ig akár fel is oszlathatják az AfD-t, amelyet eddig nem tudtak semmilyen eszközzel legyőzni. Az AfD 2013-as megalakulása óta töretlenül fejlődött, így nyilvánvalóvá vált, hogy minden eddigi eszköz, amivel el akarták hallgattatni a pártot, hatástalannak bizonyult.

Az időzítés nem véletlen, ráadásul két legyet ütnek egy csapásra. Az első a nagyobb. 2019. május 26-án európai parlamenti választások lesznek. Németország 96 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. A listás szavazáson a választók pártlistákra adják a voksukat. Az AfD népszerűsége országosan 16-22 százalék között mozog, de a párt elleni nyomozás hírére a német lapok szerint 10 százalékra csökkent (ez azért nem tekinthető valós adatnak, mert a megkérdezettek valószínűleg már nem vallják be, hogy az AfD-re fognak szavazni.)

Ha a 22 százalékból indulunk ki, ami azért reális, mert az EP-választások legfőbb tétje a bevándorlás lesz, akkor Németország akár 21 bevándorlásellenes képviselőt is delegálhat az Európai Parlamentbe. Ez ugyanannyi, mint amennyit Magyarország összesen küldhet! Ezt akarják mindenáron elkerülni.

A másik az október 27-én esedékes türingiai tartományi választás. Türingiában az AfD és személy szerint a most titkosszolgálati vizsgálatnak alávetett Björn Höcke óriási népszerűségnek örvend, és akár tartományi miniszterelnök is lehet. A Stern magazin tavaly szeptemberben írta meg először, hogy a keletnémet tartományokban az AfD már a legerősebb párt: maga mögé kényszerítette a CDU-t, az SPD-t és az összes többi pártot. Ha az AfD végez az első helyen, kormány­alakítási megbízást kap, és Höcke valóban miniszterelnök lehet.

A többi keletnémet tartományban is hasonlóan népszerű a bevándorlásellenes párt. A keletnémet területen különösen aktív az ifjúság. A most bejelentett nyomozás hírére viszont tömegesen lépnek ki a fiatalok a Junge Alternative soraiból. Az utóbbi időben megsokasodtak az ellenzéki párt elleni támadások. Január eleje óta nem tudni, ki volt a Frank Magnitz elleni brutális támadás elkövetője, és alkalmaztak-e titkosszolgálati eszközöket a merényletet magára vállaló Antifa szervezet ellen (nem alkalmaztak). De ezzel már senki nem foglalkozik. Ugyanis itt az újabb hír: hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendeltek el a brutálisan megvert Magnitz ellen… Németországban elszabadult az állami terror.