A kemény munka ellenére továbbra sincs megegyezés a Nagy-Britannia európai uniós tagságának megszűnéséről (Brexit) folytatott tárgyalásokon, néhány nyitott kérdést, például az ír határellenőrzést ugyanis még nem sikerült megnyugtatóan rendezni – közölte Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója hétfőn Brüsszelben.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Az uniós tagországok általános, főleg intézményes ügyekkel foglalkozó miniszteri tanácsülésen a főtárgyaló arról számolt be, hogy az október közepén tartott EU-csúcstalálkozót követően sem sikerült áttörést elérni a tárgyalások menetében, a megállapodáshoz további intenzív tárgyalások szükségesek.

Az ülést vezető Gernot Blümel, az uniós tanács soros elnökségét betöltő Ausztria minisztere kijelentette, hogy az unióban maradó 27-ek megerősítették bizalmukat a főtárgyalóban, és támogatják erőfeszítéseit a megállapodás mihamarabbi elérése érdekében.

„A tárgyalások ezen utolsó szakaszában a miniszterek ismét kifejezték azon szándékunkat, hogy megőrizzék az EU 27-ek egységét” – tette hozzá.

Az Ír Köztársaság és Észak-Írország határának majdani ellenőrzése a Brexit-tárgyalások legsarkalatosabb megoldatlan kérdése. A Brexit után ez a 499 kilométeres határszakasz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatárává válik, mivel London ki akar lépni az EU vámuniójából is.

Az Európai Bizottság javaslata értelmében úgy lehetne elkerülni a hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzés visszaállítását, hogy – ha nem születik egyéb megoldási ötlet – az ír sziget egésze „közös szabályozási térséggé” alakulna át.

A brit kormány nyáron kidolgozott alternatív javaslatcsomagja egy közös szabadkereskedelmi térség létrehozását és ehhez közös szabálygyűjtemény kialakítását javasolja az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására, olyan módon, mintha az Egyesült Királyság egésze és az Európai Unió „kombinált vámtérséget” alkotna.

Felmérés: a brit munkáltatók fele szerint EU-munkavállalóik bizonytalannak érzik állásukat

A brit munkaadóknak csaknem a fele úgy érzékeli, hogy a náluk dolgozó külföldi EU-munkavállalók bizonytalannak tartják nagy-britanniai foglalkoztatási kilátásaikat a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) miatt.

A brit vállalati szektor emberierőforrás-menedzsereinek legnagyobb szakmai szervezete (Chartered Institute of Personnel and Development, CIPD) 1002 tagvállalat bevonásával elvégzett, hétfőn ismertetett átfogó őszi felmérésében a válaszadók 48 százaléka számolt be arról, hogy tapasztalataik szerint uniós munkavállalóik egyre nagyobb számban érzik magukat bizonytalan foglalkoztatási helyzetben.

Az átlagon belül a brit közszféra munkaadóinak 58 százaléka, a magánszektorbeli cégek 45 százaléka észlelte e jelenséget.

A CIPD 24 oldalas tanulmánya kiemelte, hogy a felmérésbe bevont vállalatoknak több mint a negyede szerint brit munkavállalóik is veszélyben érzik állásukat a Brexit-folyamatot övező politikai bizonytalanságok miatt.

A felmérés szerint a brit vállalatok 59 százaléka foglalkoztat külföldi EU-állampolgárokat, 52 százalékuknál közép- és kelet-európai EU-munkavállalók is dolgoznak.

A CIPD vizsgálatába bevont brit vállalatok 33 százaléka azt jelezte, hogy tapasztalatai szerint az alkalmazásában álló külföldi EU-munkavállalók egyre nagyobb számban távozni akarnak az országból a brit EU-tagság megszűnése miatt.

A felmérésből az is kiderül, hogy a brit vállalatoknál dolgozó külföldi EU-munkavállalók nagy többsége nem közvetlen munkahelyi problémák miatt érzi egyre bizonytalanabbnak jövőjét. A kutatásba bevont cégek 72 százaléka szerint a Brexit-döntés nem növelte a feszültséget a brit és a külföldi EU-alkalmazottak között, és csak 13 százalék számolt be arról, hogy a két alkalmazotti csoport közötti súrlódások erősödését tapasztalja a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás óta.

A referendumon a kilépést pártolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.

A felmérés szerint folyamatosan növekszik azoknak a brit vállalatiknak az aránya, amelyek egyre nehezebben találnak munkaerőt betöltetlen állásaikra. A CIPD körkérdésére válaszolva a vizsgálatba bevont cégek 70 százaléka számolt be munkaerő-toborzási nehézségekről. Három hónapja 66, fél évvel ezelőtt 60 százalék jelezte ugyanezt.

A CIPD szakértői szerint a brit gazdaság munkaerőforrása várhatóan még tovább szűkül 2021-től, mivel brit kormány az EU-tagság megszűnésének jövő márciusi időpontja után tervezett, valószínűleg 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártával azonos bevándorlási és foglalkoztatási szabályozást kíván meghonosítani az EU-országokból és a világ más térségeiből érkező munkavállalók számára.

Az uniós munkaerő-beáramlás elapadásának kockázataira brit szakmai szervezetek is felhívták már a figyelmet.

A brit kórházi és szülészeti szakápolói személyzet felügyeleti hatóságának (Nursing and Midwifery Council, NMC) legutóbbi adatai szerint tavaly alig 1107 új munkavállaló került a szervezet nyilvántartásába az Európai Unióból. Az NMC adatai szerint ez 89 százalékos zuhanás volt éves összevetésben, egy évvel korábban ugyanis több mint tízezer szakképzett ápoló vállalt újonnan munkát az EU-országokból a brit állami egészségügyi szolgálatnál (NHS).

A Brit Vendéglátóipari Szövetség (BHA) legutóbbi felhívásában közölte: a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka, a szakácsok 25 százaléka, a szállodák takarítási és egyéb fenntartási feladatokat ellátó személyzetének 37 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.

A hét legnagyobb brit építőipari szakmai szervezet nemrégiben közzétett közös felhívásában hangsúlyozta, hogy országos átlagban 12,6 százalék, Londonban viszont csaknem 50 százalék a külföldi EU-munkavállalók aránya a súlyos munkaerőhiánnyal küszködő építési ágazatban.

A brit mezőgazdasági termelők uniója (NFU) arra hívta fel a brit kormány figyelmét, hogy a brit agrárszektornak a következő évtized elején várhatóan évente 90 ezer idénymunkásra lesz szüksége, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-országokból érkezik. A szervezet figyelmeztetése szerint ha a brit mezőgazdaság nem fér hozzá e munkaerőforráshoz, „a földeken fog elrothadni a termés”.