Az amerikai szenátusban Jeff Sessions igazságügyi és John Kelly belbiztonsági miniszterjelölt mellett a külügyi tárca élére jelölt Rex Tillersont is meghallgatják szerdán. 

Fotó: shutterstock.com, illusztráció
A külügyminisztérium élére jelölt Tillersont – aki eddig az ExxonMobil olajipari cég vezetője volt – várhatóan az Oroszországhoz és elnökéhez, Vlagyimir Putyinhoz fűződő üzleti és személyes kapcsolatairól és a szerinte kialakítandó amerikai-orosz viszonyról faggatják majd.
    
Donald Trump megválasztott elnöknek a hatalomátadást levezénylő csapatától származó információk szerint a meghallgatáson Tillerson először írásos nyilatkozatot tesz, amelyben indokolni fogja, hogy Trump miért híve egy szorosabb és barátságosabb amerikai-orosz viszonynak. 
    
Tillersonnak eddig fenntartásai voltak Oroszországgal kapcsolatban, értesülések szerint az írásos nyilatkozatban is hangsúlyozza majd, hogy az Egyesült Államok NATO-szövetségeseinek van okuk az aggodalomra az erősödő Oroszország miatt. A külügyminiszter-jelöltnek azonban az az álláspontja, hogy ennek a helyzetnek az előidézéséhez az eddigi amerikai vezetés hiányosságai is hozzájárultak.
    
Rex Tillerson várhatóan kudarcnak nevezi majd a szíriai elnök elleni fellépés elmaradását 2012-ben, amikor Bassár el-Aszad állítólag vegyi fegyvereket vetett be saját népe ellen. Az amerikai reagálás hiánya – Tillerson álláspontja szerint – jelzés volt Moszkvának. „Kihátráltunk szövetségeseink mögül, vegyes jelzéseket küldtünk nekik, s nem ismertük fel, hogy Oroszország nem úgy gondolkodik, mint mi” – idézi az amerikai sajtó a szerdán elmondandó expozé részleteit. 
    
Tillerson várhatóan agresszívnak minősíti majd Kínának a Dél-kínai-tengeren tapasztalható aktivitását, szóba hozza az észak-koreai atomfegyverprogram féken tartásának szükségességét, és elemzi az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentette kihívásokat. 
    

Jeff Sessions igazságügyminiszter-jelöltet és John Kelly tábornokot, a belbiztonsági tárca kijelölt vezetőjét már kedden elkezdték meghallgatni a szenátusban, ez szerdán folytatódik. Mindketten nehéz kérdéseket kaptak, Sessionsnek védekeznie kellett az állítólagos rasszizmusa miatti régi keletű vád ellen, de hitet tett az egyéni szabadságjogok és a kisebbségek védelme mellett. Elutasította például azt is, hogy olyan törvényt hozzanak, amely megtiltaná muszlimok belépését az Egyesült Államokba, s elutasította a vízbefojtás szimulálásával járó kínzást is, amelynek újbóli bevezetését mint a terrorizmus elleni harc egyik eszközét Donald Trump a választási kampányban megpendítette.
    
A belbiztonsági tárca élére jelölt John Kelly visszavonult tábornok meghallgatásán azt erősítette meg, hogy miniszterként egyik legfontosabb feladatának tartja majd az amerikai-mexikói határ biztonságának megerősítését, de hozzátette, hogy a latin-amerikai országokkal fenntartott jó viszony fontosabb, mint egy fal felhúzása az amerikai-mexikói határon. Kelly ugyancsak elutasította a vízbefojtás szimulálásával történő kínzást, hatékony terrorellenes stratégiát sürgetett, az orosz hackertámadásokat illetően pedig egyetértett az amerikai hírszerzés megállapításaival.

(MTI)