Újra felénk jönnek

Fotó: shutterstock.com

Miközben az európai közvélemény figyelmét lekötik a földközi-tengeri migrációs problémák, a balkáni útvonalon is zajlanak az események. A migránsok és segítőik új, alternatív útvonalat találtak, Görögországban pedig újra kezdenek feltorlódni az illegálisan partot érők. Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese szerint fontos az eddigi vívmányaink megőrzése, hiszen ha valahol fellazul a határvédelmi rendszer, ott pillanatok alatt feltorlódhatnak a migránsok.

Fotó: shutterstock.com

– Több mint tizennyolcezer menedékkérő zsúfolódik össze az Égei-tenger görög szigetein, a kormány éppen most kezdte el a túlzsúfolt menekülttáboraiból a migránsok és menekültek áttelepítését Görögország szárazföldi területeire. Bár a hírek fókuszában elsősorban a földközi-tengeri migrációs útvonalak állnak, úgy tűnik, a régi utakon is folyamatosan érkeznek illegális bevándorlók. Mi lesz ennek a vége?

– Az idén kialakult egy alternatív útvonal a Balkánon. 2015-ben, illetve az azt követő két évben azt láthattuk, hogy a migránsok Bulgárián és Macedónián keresztül igyekeztek Szerbiába jutni, majd onnan Magyarország felé folytatni az útjukat. Mostanában viszont ezt az útvonalat kikerülik, és a Görögországból érkezők Albánián, Bosznián és Montenegrón keresztül akarnak bejutni az Európai Unió területére, Horvátország és Szlovénia határainál. Ebben az évben viszonylag sokan jutottak át Törökországból görög területre: az év első nyolc hónapjában több mint 34 ezren érkeztek részben a szárazföldön, részben a tengeren. Ez közel hatvanszázalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest, így csakugyan kijelenthetjük, hogy élénkül a forgalom. Montenegró, Bosznia is érintett lett mint tranzitország. Még azok sem a magyar határ felé igyekeznek most elsősorban, akik Szerbiában torlódtak fel, hanem átmennek Boszniába, és a bosnyák–horvát határon próbálkoznak.

– Bosznia kapcsán is hallhattunk már torlódásról, tumultusokról. Horvátország védi már a határait?

– Igen. Ha visszagondolunk az elmúlt hónapok nyilatkozataira, jól látszik, hogy a horvát kormány is igyekszik mindent megtenni a határellenőrzés biztosításáért, ami nem véletlen, hiszen elég sokan igyekeznek átjutni a határain. Csak Bosznia-Hercegovinába közel 15 ezren érkeztek az idén: ők kivétel nélkül Horvátország felé folytatnák útjukat. Ez különösen annak fényében magas szám, hogy tavaly csak néhány ezer személy próbálkozott ezen az útvonalon. Az idén felértékelődött tranzitországokban ráadásul nincsen nagyobb kapacitású, jól bejáratott menekültügyi rendszer, amely kezelni tudna egy nagyobb tömeget. Ugyanez igaz a határvédelmi rendszerekre is. Már csak ezen okokból is elengedhetetlen, hogy legyen valamiféle koordináció, együttműködés az újonnan érintetté vált országokkal.

– Mit jelent mindez Magyarország számára?

– Törékeny az az egyensúly, amit Magyarország ki tudott alakítani 2015-ben a határkerítés felhúzásával. Az Európai Unió és Törökország közötti paktum működőképessége is hordoz kockázatokat, ami nem túl megnyugtató, hiszen nem kis részt ennek köszönhető, hogy a balkáni útvonalat sikerült stabilizálni, és most más tengeri útvonalak értékelődtek fel. Ha valamilyen oknál fogva változna a helyzet, és több tízezer új ember be tudna kerülni a rendszerbe, az mindent felborítana. Most azt látjuk, hogy a magyar–szerb határszakaszon alacsony az aktivitás, de ez nem jelenti törvényszerűen azt, hogy a jövőben is így lesz. Az elért vívmányok működtetése továbbra is kulcsfontosságú hazánk számára, már csak azért is, mert az újonnan érkezők nagyon gyorsan információt szereznek arról, ha valahol fellazul a határvédelmi rendszer, így adott esetben pillanatok alatt több ezer ember torlódhatna fel Magyarország déli határainál.

– Erdogan török elnöknek a hírek alapján mostanában megszaporodtak a gondjai. Van rá esély, hogy ha szorult helyzetbe kerül, előhúzza a menekültkártyát és zsarolni kezdi az uniót?

– Fontos látni, hogy ilyen típusú megállapodásra még nem volt példa korábban. A fő veszély, hogy az EU lényegében egy külső partner kezébe helyezte a határvédelmét a kelet-mediterrán útvonalon. Jelenleg ez működőképesnek tűnik: a Görögországba érkezők napi száma 2016 áprilisától, vagyis a paktum megkötését követően 96 százalékkal csökkent abban az évben. Persze mindez nincsen kőbe vésve, és ha a politikai érdekek azt kívánják, elvileg nagyon gyorsan felrúgható a megállapodás. Ennek esélye most sem nagyobb egyébként, mint bármikor az elmúlt két és fél évben. Az már aggasztóbb, hogy sem az EU egésze, sem Görögország mint érintett frontország nem áll készen ma sem egy nagyobb migrációs hullám kezelésére.

– Ehhez a tízezer új Frontex-határőr is kevés lenne…

– Az ördög itt is a részletekben rejlik, azaz abban, hogy pontosan milyen szabályok vonatkoznak majd rájuk. Szigorúan a létszámot tekintve, a tízezer fő éppen nem lenne kevés. Kérdés, milyen feladatokat szabnak nekik. A külső határok védelmében hasznos kiegészítő szerepet tölthetne be a szervezet, ha valóban erre kapnak majd jogosítványt, és a tagállamok között is megszületik a szükséges konszenzus, elsősorban a szuverenitási kérdésekben. Amennyiben nem így alakul, akkor vélhetően ez az ötlet is megy az asztalfiókba. Bőven láthattunk erre példát korábban.

– Persze a legfontosabb kérdés az, mennyire gondolják komolyan a határvédelmet. Mikor nyilvánvaló lett, hogy a helyzet tarthatatlan, és a közép-európai államok egymás után zárták le határaikat, az unió vezetői gyorsan megállapodtak Törökországgal. Most Olaszország igyekszik, nem is eredménytelenül, lezárni a kikötőin áthaladó migráns­áradatot. Maradt pillanatnyilag az Ibé­riai-félszigeten át vezető út, és láss csodát, a spanyol és a portugál vezetők egymás után nyilatkoznak, hogy szívesen látják a bevándorlókat. Csak nekünk tűnik úgy, hogy azon az útvonalon szélesebbre tárták a kapukat?

– Továbbra is beazonosítható a migrációt támogatók és ellenzők tábora Európában. Egy-egy ország hozzáállását alapvetően még mindig az határozza meg, hogy milyen színezetű a kormány. Spanyolországban egyelőre még a humanitárius, emberi jogi megfontolások vannak előtérben. Erre szolgáltat példát a baloldali hátterű madridi polgármester asszony korábbi nyilatkozata, aki egyenesen hősöknek nevezte a Spanyolországba érkezőket. A vezetők megszólalásaiból az derül ki, hogy a bevándorlókban rejlő gazdasági potenciálra igyekeznek hangsúlyt fektetni. Ugyanakkor már most nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a helyzet nem tartható fenn sokáig. A valóság sok esetben távol áll ettől az idealizált képtől, a tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a remélt gazdasági előnyök az esetek többségében drámaian elmaradnak az előzetes várakozásoktól, és akkor a közbiztonsági kihívásokról még nem is beszéltünk. Amikor erre a társadalom és a politika is ráeszmél, akkor valószínűleg ott is elindul majd a változás. Egy kormány sem teheti meg, hogy tartósan negligálja a választók véleményét. Ha pedig az említett „ráeszmélés” bekövetkezik, akkor a nyugat-mediterrán útvonalon is le fogják ereszteni a sorompót.

– Kell-e attól tartanunk, hogy ha végül Spanyolország is kiteszi a megtelt táblát, és lezárja a nyugat-mediterrán útvonalat, egyes brüsszeli migrációpárti döntéshozók megpróbálják majd elérni, hogy ismét megnyíljon a Balkán?

– Három kialakult útvonal van: a nyugat-, a közép- és a kelet-mediterrán. Ez utóbbi tulajdonképpen a nyugat-balkáni útvonal előszobája. A bevándorlásban érintettek, pontosabban az érkezők és az embercsempész-hálózatok gyorsan reagálnak a változásokra: ha valahol lezárul egy útvonal, máshol élénkül a forgalom. Vagyis, ha Spanyolország leereszti a sorompót, az áttételesen minket is érinthet. Ráadásul a migrációs nyomásból eredő kihívások hosszú távon velünk maradnak. Egyértelműen arra kell felkészülni, hogy Európa tartósan vonzó célpont lesz Afrika és a Közel-Kelet számára, véleményem szerint évszázados távlatban is. Az Európai Unió akkor jár el felelősen, ha megpróbál fenntartható válaszokat adni a tömeges migráció okozta kihívásokra: például helyben igyekszik hatékony segítséget nyújtani a rászorulóknak, illetve a döntéshozókban tudatosul végre, hogy nem lehet mindenkit befogadni.

Lapszám: