Miért fontos Csehország számára a sör? Miért a halat mutatja be nemzetük legfontosabb élelmiszereként Skócia? És miért választottuk mi magyarok a gabonát? Ha kíváncsi a legkülönbözőbb táplálékok eredetére, nemzetenként eltérő felhasználására és hogy melyik mentette meg népét az éhínségtől, látogasson el a Mezőgazdasági Múzeumba!

Az elképzelés lényege egy olyan kiállítás létrehozása volt, amely az európai élelmiszertermelésről és -fogyasztásról szól. A kilenc uniós ország múzeumai ezen tárlat segítségével szeretnék az embereket az étkezési módokról szóló eszmecserére buzdítani. Tájékoztatást adunk a nemzetek közötti különbségekről és hasonlóságokról, az idők során változó trendekről és arról, hogy milyen kihatással vannak fogyasztási szokásaink a környezetre és az éghajlatra.

Az országok valamennyien egy-egy különböző termékeket választottak bemutatásra, de mindegyik mögött hasonló volt motiváció. Hagyomány, szimbolizmus, büszkeség, tudás és export – főként ezek szolgáltak minden egyes választás alapjaként. Az elmúlt három év leforgása alatt a résztvevő múzeumok munkatársai Svédországban, Szlovéniában és Skóciában találkoztak azzal a céllal, hogy eszmecserét folytassanak a tárlattal kapcsolatos ötleteikről és terveikről. Az eredmények egyetlen kiállításba tömörültek, melynek koordinálását és kilenc példányban történő elkészítését a svéd Munkamúzeum végezte.

A tárlat mind a kilenc országban egy időben kerül bemutatásra 2011. január 26. és augusztus 31. között. Ennek kiegészítéseképpen az egyes múzeumok részletesebben is bemutatják a saját országuk számára választott élelmiszercikket.

A búza a magyarság legjellemzőbb és legfontosabb kenyérnövénye. A burgonyát vagy kukoricát nagyobb mennyiségben fogyasztó szomszéd népekkel szemben a magyarok, mint búzatermesztő és búzakenyérrel élő nép élnek a köztudatban. A táplálkozáson kívül használati- és dísztárgyakon, az irodalomban, népdalokban, a vallási életben lépten-nyomon felfedezhetjük a búzát, a magyarság táplálékot szolgáltató, egyszersmind szimbolikus erejű gabonanövényét. Napjaink korszerű táplálkozás iránti igénye újabb irányt mutat a búzafűlé felhasználását ajánlva. A búzafű levét fogyasztva sokat tehetünk egészségünk megőrzése érdekében.

A projektben résztvevő múzeumok és választott termékeik:

Észt Nemzeti Múzeum, Észtország: burgonya

Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Magyarország: gabona

Munkamúzeum, Svédország: tej

Munkások Múzeuma, Dánia: sertéshús

Országos Mezőgazdasági Múzeum, Cseh Köztársaság: sör

Portimão-i Múzeum, Portugália: olívaolaj

Skót Halászati Múzeum, Skócia: hal

Szlovén Műszaki Múzeum, Szlovénia: méz

Werstas-i Finn Munkamúzeum, Finnország: kenyér

A programról bővebben: www.atasteofeurope.eu

Helyszín:

Magyar Mezőgazdasági Múzeum

1146 Budapest, Városliget, Vajdahunyadvár

www.mezogazdasagimuzeum.hu

A kiállítás megtekinthető: 2011. január 26. – augusztus 31.

Nyitva tartás:

2011. március 6-ig: kedd-péntek 10-16 óráig, szombat-vasárnap 10-17 óráig, hétfő szünnap

2011. március 8-tól: kedd-vasárnap 10-17 óráig, hétfő szünnap

A kiállítás az Európai Unió Kulturális Program és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.

* * *

A kiállításhoz 2011. január 29-én Sülve-főve. Családi gabona nap címmel nagyszabású rendezvényt szervez a Mezőgazdasági Múzeum.

Szívesen sütne dísztésztát? Kipróbálná milyen a molnárlegény élete? Ha szeretne különleges étkeket kóstolni, szalmakalapot készíteni, vagy bepillantani a liliputi malom birodalomba, ott a helye! A családi napon mindenki elkészítheti saját kunkorgóját, magképét vagy mézeskalácsát. Megismerkedhetnek a növény kalandos történetével, a Gabona Teremben pedig kiderül, hogy mi fán terem a gabona!

Nyitva tartás: 2011. január 29-én 10-17 óráig