Jelenlegi hely

Az akció fedőneve: Lenin

Rendhagyó és különleges kiállítással kívánja lerombolni a Terror Háza Múzeum a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mítoszát.


Fotó: MTI, Szigetváry Zsolt

A ma délelőtt megnyitott időszaki tárlat korabeli fényképekből, a korra utaló tárgyakból, valamint sok-sok olyan, a falakra írt szövegidézetből áll, melyek jelentős politikai gondolkodóktól, illetve a bolsevik puccs szereplőitől származnak. Magvas és félreérthetetlen mondatokról van szó, amelyek rávilágítanak a kommunizmus mint ideológia és mint hatalomgyakorlási forma lényegére. 

A kiállítással elsősorban arra a még ma sem széles körben ismert eseménysorozatra szeretné felhívni a figyelmet a múzeum, amelyet Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója csak Lenin hazaárulásának nevezett. 
No de miről is van szó? Az 1917-es esztendő elején Németország úgy vélte, ha sikerül térdre kényszerítenie az amúgy is az összeomlás szélére sodródó Oroszországot, akkor átdobhatja ott harcoló csapatait és a velük szövetséges osztrák–magyar egységeket is a nyugati, illetve az olasz frontra. 

Ez pedig kedvező fordulatot hozhat Berlin és Bécs számára a háborúban. 


Fotó: MTI, Szigetváry Zsolt

A német vezetés biztos volt benne, hogy az orosz összeomláshoz elég, ha Svájcból az országba juttatja azt a forradalmárokból álló kört – konkrétan Lenint és környezetét –, akik kellő pénzzel ellátva végleg összeroppanthatják Kerenszkij kormányfőt és rendszerét. Ennek kapcsán az egykori szentpétervári német követ úgy fogalmazott, hogy Oroszországban minél nagyobb káoszt kell teremteni. Tulajdonképpen ezzel a feladattal indította útnak a német titkosszolgálat Lenint és több mint harmincfős csoportját egy lezárt vasúti kocsiban Szentpétervár felé. 

Amint megérkezett a forradalmi különítmény, mindjárt munkához is látott, egy német titkos ügynök azt jelentette erről saját feletteseinek, hogy Leninék nagy hozzáértéssel és hatékonysággal tevékenykednek. 

Magyarán szervezkednek és harcolnak saját hazájuk ellen, az ellenség, azaz Németország pénzén. Ez hazaárulás, zárta rövidre mondandóját Schmidt Mária. 
A főigazgató kifejtette, hogy a forradalom egyáltalán nem bővelkedett feltűnő és nagy jelentőségű eseményekben, olyanokban pedig végképpen nem, amilyeneket a későbbi, kommunista történetírás tulajdonított neki nagy, mítoszépítő buzgalmában. A Téli Palotát például jószerivel nem őrizte senki, ostromról tehát szó sem lehetett. Egyszerű puccs történt, amely azonban hosszú időn keresztül befolyásolta a civilizáció sorsát. 

A főigazgató asszony úgy fogalmazott, hogy a bolsevikok különféle, nekik tetsző elméleteket kapkodtak össze Európa „szellemi éléskamrájából”, és egy meglehetősen bizonytalan ideológiát barkácsoltak belőlük, amelynek egyetlen fix pontja volt csupán, a terror. 

Schmidt Mária szerint a kommunizmus hetvenesztendőnyi regnálása összesen 100 millió áldozatot követelt a világban, a rendszer gazdái a Föld legtávolabbi sarkaiba is igyekeztek eljuttatni a bolsevik forradalom eszméjét, és támogatni azokat a politikai csoportokat, amelyek az adott országban hajlandók voltak ennek az ideológiának a szolgálatába állni és elfogadták a Szovjetunió vezető szerepét. 


Fotó: MTI, Szigetváry Zsolt

Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője nevén is nevezett néhány ilyen államot, mint például az akkori Kínát, Kambodzsát, Kubát, de természetesen ez történt a kelet-közép-európai régió szovjet befolyás alá került országaiban is. És a kommunizmus nemcsak súlyos gazdasági, társadalmi veszteségeket okozott, illetve emberáldozatokat követelt ezekben az országokban, hanem jelentős mentális és morális károkat is.

A frakcióvezető utalt arra is, hogy milyen hatása volt az oroszországi kommunista rendszer megszületésének a civilizált világra. Azt már korábban is tudtuk például, hogy Nyugaton sok értelmiségit csábított el az egyenlőséget, méltányosságot és igazságosságot hazudó ideológia, nem kevesen máig rokonszenveznek vele. A nagy, nyugati baloldali pártok, például a francia kommunista párt azért agitált az 1956-os magyar forradalom ellen, mert nem akarta elveszíteni azt a bőkezű anyagi támogatást, amit Moszkvától kapott és amitől a léte függött. 

Gulyás Gergely szerint a mai magyar politikai élet szereplői között vannak olyanok, akik meggyőződéssel vallják a 100 millió áldozat ellenére is, hogy a kommunista ideológia nemes és emelkedett eszmerendszer, csak hívei hibás módon akarták megvalósítani a gyakorlatban. 

A frakcióvezető elmondta, hogy Pető Iván, a volt SZDSZ-es vezető például olyan javaslattal állt elő 2002-ben, hogy meg kell vonni a Terror Háza Múzeum költségvetési támogatását. Nyilván azért mondta ezt, tette hozzá Gulyás Gergely, mert Pető Iván nem tudta feldolgozni, hogy szülei munkahelyéből, az egykori ÁVH-s központból múzeum lett.

Tény, s erre utalt a kormánypárt frakcióvezetője is, a korabeli német vezetés akciója végül visszafelé sült el. Lenin nem csak a kényszermunkatáborok létrehozásához, illetve a legkíméletlenebb kommunista terror bevezetéséhez fogott hozzá, de a forradalom exportjához is. Ennek egyik eredménye lett a magyar kommün mellett a Bajor Tanácsköztársaság megszületése is. 

A kiállítás, amely Az akció fedőneve: Lenin – Német pénzzel Oroszország ellen címet viseli, jövő novemberig lesz nyitva.

(sinkovics)