„A »bűnöm« csak az volt, hogy magyarul éreztem”

Fotó: Jávor Zoltán gyűjteménye, szerk.

Első alkalommal adták át a Szeleczky Zita-díjakat pénteken a budapesti Józsa Judit Galériában.

 

 

Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke, korábbi miniszter levélben üdvözölte a résztvevőket, és örömét fejezte ki, amiért Szeleczky Zita emlékét, szellemi, kulturális hagyatékát immáron egy díj is ápolja. (Balog Zoltán Nekézsenyben nőtt fel, ahol a művésznő fiatalkora legszebb nyarait töltötte és ahol végakaratának megfelelően örök nyugalomra helyezték.)

 

Kommunista karaktergyilkosság a nemzet kishúga ellen

A díjátadón Jávor Zoltán, Szeleczky Zita keresztfia elmondta, nagyívű pályája a nemzet nagy színésznői közé sorolja őt, ám mivel magyarságmentő misszióját nagyrészt emigrációban, Magyarországról száműzve végezte, idehaza méltatlanul kevesen tudnak róla.

„Szeleczky Zita 1941-ben nem volt náci. Ez volt a bűne. 1945-ben nem volt kommunista. Akkor ez volt a bűne. Színésznő volt, mélyen hívő ember és magyar. A nemzeti szocializmustól pont úgy féltette Magyarországot, mint a nemzetközi szocializmustól. A náci csürhétől pont úgy, mint a kommunista hordáktól” – hangsúlyozta Jávor Zoltán, a művésznő szellemi hagyatékának gondozója.

Jávor Zoltán, Szeleczky Zita keresztfia (Fotó: demokrata.hu)

Szöőr Anna, A nemzet kishúgáért alapítvány kurátora elmondta, szándékosan időzítették a díjátadót a kommunizmus áldozatainak emléknapja közelébe. Szeleczky Zitának, kora egyik legnagyobb sztárjának a szovjet megszállás miatt kellett elhagynia hazáját, azért kényszerült 45 évig emigrációba. 1948-ban távollétében népellenes bűntett miatt három év börtönre, teljes vagyonelkobzásra ítélték és tíz évre eltiltották foglalkozásától. A legfőbb vád az volt ellene, hogy buzdította a fronton harcoló magyar katonákat és elszavalta Petőfi Sándor Föl a szent háborúra! című versét. A Legfelsőbb Bíróság 1993-ban helyezte az ítéletet hatályon kívül.

Egyetlen filmemben vagy színdarabban, melyben játszottam, egyetlen politikai mondat vagy célzás el nem hangzott, s »bűnöm« csak az volt, hogy magyarul éreztem, hogy szerettem, sajnáltam a fronton harcoló magyar katonáinkat, s fellépéseimmel igyekeztem nekik vigaszt, örömet okozni

– fogalmazott Szeleczky Zita 1996-ban.

A kommunista karaktergyilkosság: a nyilas, náci bélyeg, amit rásütöttek, noha alapja nem volt, máig érezteti hatását.

(Szeleczky Zitáról itt írtunk hosszabban.)

 

Szépség, tisztaság és alázat

A díjat három olyan művésznek adták, akik a Szeleczky Zita által képviselt, hittel vallott értékek mentén alkottak, alkotnak. Mindhárom művész elévülhetetlen érdemeket szerzett Szeleczky Zita szellemi hagyatékának ápolásában. A Szeleczky Zita-díjak emlékplakettjét Józsa Judit kerámiaszobrász készítette. A három díjazott Dévai Nagy Kamilla előadóművész, Topolcsányi Laura író és Vásári Mónika színművész.

Topolcsányi Laura, Dévai Nagy Kamilla és a díjak (Fotók: demokrata.hu)

Dévai Nagy Kamilla énekes, előadóművész Szeleczky Zita barátnője volt. A díjátadón beszélt kettejük kapcsolatáról, elmondta, számára példakép volt Szeleczky Zita. Először 1975-ben-ben találkoztak Hollywoodban, amikor Szeleczky Zita elment Dévai Nagy Kamilla fellépésére: az első sorban, Teller Ede mellett foglalt helyet. A műsor után Szeleczky Zita azt mondta neki: „Nagyon szép vagy, nagyon tehetséges és nagyon magyar.” Így kezdődött a barátságuk. Amikor először meglátogatta az emigrációban élő művésznőt hollywoodi lakásában, az mély benyomást tett rá emberségével, művészi alázatával. „Ő tudta, hogy én székely származású vagyok, és azt kérdezte tőlem, hogy mondja ki az »ejsze« szót. Ennél nagyobb élményt, hogy valakinek fontos az, hogy azt a kis szót hogy kell olyan igazán, csípőre tett kézzel mondani…” – idézte fel Dévai Nagy Kamilla. „Úgy összebarátkoztunk, hogy minden turnét úgy kellett szervezni, hogy nála lakom. És akkor aztán éjszakákba nyúlóan énekeltünk együtt mindent – tényleg fantasztikus volt” – mesélte a díjazott.

A kecskeméti Katona József Színházban a rendszerváltás után Dévai Nagy Kamilla fellépést szervezett Szeleczky Zitának. „Ment, utazott, vitte a magyar szót, a magyar dalt, házról házra, országról országra, mert úgy érezte, hogy csak akkor van értelme az életének. Az volt a legnagyobb bánata, hogy Magyarországon nem kellett. És akkor jött az én lehetőségem. Azt mondtam, Zita, kedves, ezt megcsináljuk!” Elérkezett a fellépés, és a siker nem maradt el. „Állva tapsoltak neki, és annyi sok otthonhiány után olyan elementáris erővel lepte meg őt az öröm, hogy zokogott a színpadon. Fantasztikus élmény volt, és nagyon köszönöm a sorsnak, hogy megengedte, hogy ezt a boldogságot megszerezhettem neki” – zárta szavait Dévai Nagy Kamilla.

Topolcsányi Laura délvidéki származású író, színésznő, a Csillagok között – földöntúli emlékjáték dráma szerzője. A darab Szeleczky Zita, Karády Katalin és Gobbi Hilda képzeletbeli beszélgetése. Topolcsányi Laura a díj átvételekor Szeleczky Zita kivételes tisztaságát, szépségét és tehetségét méltatta.

Vásári Mónika alakította a Csillagok között című drámában Szeleczky Zitát. A díjátadón ő nem tudott személyesen részt venni külföldi szereplése miatt. Darabbéli partnere, Hűvösvölgyi Ildikó (ő Gobbi Hildát alakította) részt vett a díjátadón, és elmondta, reméli, felújítják a nagy sikerű darabot, mert ők színészként is nagyon szerették.

Jávor Zoltán sokéves munkája elismeréseként Szeleczky Zita-életműdíjat kapott.

A díjátadó est a badacsonytomaji Himfy Irodalmi Kör tagjai előadásával zárult, akik Szeleczky Zita és Wass Albert levelezését is megidézték. Wass Albert szerepében Badacsonytomaj polgármesterét, Krisztin N. Lászlót láthatták az egybegyűltek.

A díjátadóra a Szeleczky Zita-elmlékév keretein belül került sor. Az év során többek között filmvetítésekkel és kiállítással emlékeznek meg a magyar színészművésznőről. 

A Magyar Demokrata és a demokrata.hu időről időre előzetesen hírt ad a programokról és beszámol az emlékév eseményeiről.