Egyre nagyobb figyelem irányul a magyar film klasszikusaira
A magyar film fiatal tehetségei mellett a klasszikusokra is egyre nagyobb figyelem irányul a filmművészet nemzetközi fórumain.A magyar film fiatal tehetségei mellett a klasszikusokra is egyre nagyobb figyelem irányul a filmművészet nemzetközi fórumain, ezt mutatja a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) programja is – mondta Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója a közmédiának vasárnap Berlinben.
Fotó: shutterstock.com, illusztráció
Kiemelte, hogy a filmfesztiválok közönsége az új művek mellett a klasszikus alkotások iránt is mindinkább érdeklődik, a nézők „valahogy ráéreznek a régi filmek üzenetére”, így a magyar film „régi vonulata” is „a reneszánszát éli”.
A tavalyi Berlinale egyik nagy sikere volt Enyedi Ildikó Az én XX. századom című alkotása felújított változatának világpremierje, Cannes-ban pedig a többi között Jancsó Miklós Szegénylegények és Makk Károly Szerelem című filmjének digitálisan felújított verzióját vetítették – mondta Havas Ágnes.
Rámutatott, hogy ezeket a műveket is a Filmalap igazgatóságaként működő Magyar Nemzeti Filmarchívum filmdigitalizációs és filmrestaurációs programjában újították fel, ahogyan Mészáros Márta Örökbefogadás című alkotását is, amellyel a művész 1975-ben első női rendezőként elnyerte a Berlinale legjobb filmjének járó Arany Medve-díjat.
Mészáros Márta klasszikusa több mint négy évtized után visszatér a Berlinaléra, ezúttal 4K felbontású, felújított változatban. A német főváros magyar kulturális intézetében, a Collegium Hungaricum Berlinben a fesztivál alkalmából szerdán a rendező két további munkáját, az Ők ketten, valamint a Napló gyermekeimnek felújított változatát is bemutatják, továbbá pódiumbeszélgetést rendeznek Mészáros Márta és az egyik leghíresebb német színésznő, Hanna Schygulla részvételével.
Szintén felújított klasszikus Tarr Béla Sátántangó című filmje, amely a 25 éve tartott elsöprő sikerű világpremier után tér vissza a Berlinaléra: a fesztivál utolsó előtti napján, szombaton vetítik.
Azonban a Berlinale a fiatal magyar tehetségekre is figyel, ezúttal két animációs rövidfilmet hívtak meg: Buda Flóra Anna Entropia és Tóth Luca Lidérc úr című alkotását – mondta Havas Ágnes.
Azzal kapcsolatban, hogy mindkét rendező a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) végzett, és az Entropia a Filmalap támogatásával a MOME produkciójában készült, kiemelte, hogy külön programmal támogatják a MOME, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara (ELTE BTK) és a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatóinak diplomafilmjeit.
„Figyelünk arra, hogy ezek a fiatalok ne érezzék magukat árván, amikor kilépnek az életbe” – mondta Havas Ágnes. Hozzátette, hogy egy úgynevezett inkubátorprogramot is indítottak első filmjükre készülő rendezők támogatására. Ennek a projektnek az eredménye Kárpáti György Mór Gerilla című műve amelyet külön vetítésen is bemutatnak a Berlinaléval párhuzamosan futó nemzetközi filmvásáron (European Film Market, EFM) – mondta a Filmalap vezérigazgatója.
Havas Ágnes kiemelte, hogy a Gerilla forgalmazási jogát megvásárolta az egyik legtekintélyesebb európai központi nemzetközi filmforgalmazó társaság, a The Match Factory. Hozzátette, hogy az EFM-en is egyre sikeresebb a magyar szereplés, ezt jelzi, hogy a Filmalap évente nagyjából egymillió euró (320 millió forint) bevételre tesz szert filmek külföldi értékesítéséből.
A múlt csütörtökön kezdődött 69. Berlinalén 74 országból 400 filmet mutatnak be. A német főváros filmfesztiválja a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategóriás nemzetközi szemlék sorában. A magyar filmművészet számára is fontos bemutatkozási fórum, az Arany Medvét 2017-ben Enyedi Ildikó nyerte el Testről és lélekről című alkotásával.
Restaurált magyar filmek a berlini Babylon mozi műsorán
Februárban egyhónapos vetítéssorozatot szentel a patinás berlini művészmozi, a Babylon a közép-európai szerzői film nagy korszakának. A programban restaurált magyar filmek is helyet kaptak.
A keleti blokk filmjei a hatvanas években – 50 év távlatából című sorozat 50 híres, a hatvanas években készült filmet kínál. Az izgalmas visszatekintésbe 9 magyar filmet is beválogattak – olvasható a Magyar Nemzeti Filmalap MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.
Fábri Zoltán, Jancsó Miklós és Szabó István restaurált klasszikusait két-két vetítésen láthatja a berlini közönség. A vetítéssorozat a Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum együttműködésével valósul meg.
A csehszlovák újhullám, Andrzej Wajda, Roman Polanski, Milos Forman, Andrej Tarkovszkij alkotásai mellett Fábri Zoltán négy filmje – az Isten hozta, őrnagy úr!, A Pál utcai fiúk, a Két félidő a pokolban és a Húsz óra -, Szabó István két alkotása – az Apa és Az álmodozások kora -, valamint két Jancsó Miklós-film – a Szegénylegények és a Fényes szelek – lesz műsoron.
A filmek teljeskörű, 4K felbontású restaurálása a Magyar Nemzeti Filmalap 10 éves digitális filmrestaurálási programja keretében, a Filmarchívum szakmai irányításával készült a Magyar Filmlaborban.
A vetítéssorozat részben a berlini filmfesztivállal párhuzamosan zajlik, ahol szintén szerepel klasszikus magyar film: Mészáros Márta Örökbefogadás című filmje a felújított klasszikusokat felvonultató válogatásban, Tarr Béla Sátántangó című műve a Berlinale Fórum programjában látható.
A sorozatról bővebb információ a https://babylonberlin.eu oldalon érhető el.