Jelenlegi hely

Ének száll, könnyű szárnyakon


Egy magyar faluban található a világ legnagyobb, templomban állított betleheme. Hatvannyolc évvel ezelőtt építették meg először a helyiek, és azóta egyetlen esztendőt sem hagytak ki. A hit vagy a dac hajtja őket? Ezt kérdeztük a vörsiektől.

Bizony, hosszú ideig bogarászhatjuk a térképet, ha meg akarjuk találni Vörsöt. Somogy megyében, a marcali járásban bújik meg ez a kis falu, amelynek történetét egészen az Árpád-korig vezetik vissza a történészek, az első írásos emlékek pedig a XIII. századból származnak a településről.

– A Kis-Balaton közelsége miatt itt főként halászattal és sásszedéssel foglalkoztak az emberek – mondja Farkas Dezső alpolgármester. – A sás fontos kiviteli cikk volt, kitermelésére több olasz família is ideköltözött.

Szegény kis faluról van szó, a most kilencvenéves Cziráki Antal emlékei szerint a halászaton kívül legfeljebb öt-hat holdnyi földből kellett megélniük a XX. század első felében is a vörsi családoknak, ami nem volt könnyű ezen a lápos talajon. Ha azt kérdezi az ember, hogy van-e híressé vált szülötte a falunak, az emberek csak a széttárják a kezüket.

– Csupán Fekete Istvánt említhetjük meg – mondja Széles Judit, a Tüskevár bolt vezetője. – Ő nem Vörsön lakott és alkotott ugyan, hanem a Kis-Balatonon, a fenékpusztai Diás-szigeten, de ide járt imádkozni, a mi templomunkba.

Valamikor 1100 lélek élt itt, napjainkban 487 lakosa van a falunak. A helyi önkormányzat mégis ki tudta harcolni, hogy Vörs megkapja a Kis-Balaton fővárosa címet, büszkélkedik az alpolgármester. Sorolja is a tetszetős terveket, idegenforgalmi elképzeléseket, bizakodó ember, mint építési vállalkozó ötven házat is felhúzott már a faluban a betelepülő külföldieknek. Nem tagadja, hogy Vörs nevét főként a betlehem repítette és repíti ma is messzi földre. Segíti is minden évben a megépítését az önkormányzat.
 

Élő szervezet

A vörsi betlehem felülete 50 négyzetméter. Amikor először megépítették 1948-ban, még csak két négyzetméternyi volt. De már akkor is mai helyére, a Jézus szíve oltár talpazatára helyezték.

– Ez a templom 1720-ban épült, és 1906-ban nyerte el mai formáját – meséli a nyugdíjas Simon Rudolfné, aki a helyi gyülekezet tagjaként vigyáz naponta a betlehemre. – Sok az érdeklődő, a hét vége felé gyakran meg is telik velük a templom. Vannak régi ismerősök, akiket rögtön felismerek, ők minden évben eljönnek. Járt itt egy különös házaspár is, a férj perui volt, az asszony pedig azeri.

Simonnétól tudjuk, hogy egykor huszonhét falut szolgált ki a vörsi Szent Márton-templom, ezeknek a községeknek nem volt saját kegyhelyük. Az asszony azt mondja, a betlehem egy élő szervezet, amely évről évre változik, fejlődik, sohasem marad ugyanolyan. Csak a szenteket, bibliai alakokat ábrázoló szobrok, a gipszből formázott bárányok és más állatok változatlanok. Ma már senki sem tudja, hogyan és mikor kerültek ide, az egyik látogató azt mondta, ilyenekkel csak egyetlen helyen találkozott még a nagyvilágban, pont a ciszjordániai Betlehemben, Jézus szülővárosában.


Széllel szemben

Az 1948-as kemény esztendő volt. Egyesült a kommunista és a szociáldemokrata párt, megkezdődött a téeszek erőszakos szervezése és a felkészülés az ország totális szovjetizálására. Heves támadás érte a sajtóban Mindszenty József hercegprímást, majd december 26-án le is tartóztatták. Ez már a kommunista vallásüldözés jegyében történt. Ebben a légkörben, ebben a helyzetben építette Futó Péter Vörsön a betlehemet.

– Csak a falunak és a szomszéd községeknek készítette – mondja az idős Cziráki Antal. – Tetszett mindenkinek, de persze közel sem volt akkor híre, mint ma.

Hogy mi motiválhatta Futó Pétert, arról nem őrzött meg semmit a helyi emlékezet. Valamiféle dac és ellenállás a kommunisták vallásüldöző agitációjával szemben? Nem tudni. Amit tett, az mindenesetre nem volt veszélytelen. És nem lehetett veszélytelen később, a Rákosi-érában, de 1956-ban, a forradalmat követő borongós karácsonyon sem. ’56-ban elegendő lett volna, ha csak két karhatalmista erre biciklizik véletlenül, a hivatalos kádári politika ugyanis széles körben hirdette, hogy a klérus volt az ellenforradalom egyik legfontosabb motorja.

– Nem figyelt ránk a politika – szögezi le Cziráki Antal és felesége, Ilonka néni. – Kicsik voltunk mi ahhoz, és különben is minden fontos dolog Pesten történt ’56-ban. A bátyám ott volt villamoskalauz, gyorsan ki is ment Amerikába, ahogy jött a Kádár.

Futó Pétertől mások vették át időközben a stafétabotot, de nem volt esztendő, amikor ne építették volna meg a betlehemet a vörsiek. A politika, ideértve a helyi MSZMP-titkárokat is, nem szólt bele a dologba.

– Másként kell a vörsieket elképzelni – mondja Széles Judit. – Van itt egy erős lokálpatrióta szellem, és ragaszkodnak a helyiek a hagyományaikhoz. Apám tagja volt az MSZMP-nek, mégis hittanra járatott. Ahogy minden gyerek járt hittanra az én időmben.

Félreértés ne essék, megvan a vörsiek politikai érzékenysége. Tudni lehet, hogy 1956-ban is követték az eseményeket, a Pestre ingázó vörsi munkásoktól kapták a híreket. Bár a forradalom idején itt semmi sem történt, a mostani önkormányzat pályázatot adott be egy 56-os emlékmű megépítésére. Ha már politika, a mai világméretű események riasztó képei is elérik a falut. Kereszteket fűrészelnek több nyugati országban. És van, ahol maguk a papok és lelkészek teszik ezt. Itt meg szépül és bővül a betlehem. Mintha csak azért is szembe akarnának menni a nagy európai áramlatokkal a helyiek.


Az öröm ereje

Csendes hétköznap járunk a vörsi Szent Márton-templomban. Nincs tömeg, de folyamatosan érkeznek a látogatók, hogy megnézzék a betlehemet. Eredetileg csak karácsonyra készítették el az építők, de 2000 óta már advent kezdetétől ott áll a helyén. Karádról óvodások csoportja érkezik, a gyerekek elénekelnek néhány szép, szent éneket is. Könnyű szárnyakon szállnak a dalok a késő barokk templom tágas belsőterében.

– A hittanoktatáson tanulták az énekeket – mondja a kísérőjük.

Az idei betlehemet, amelynek festett hátterében már LED-égők szimbolizálják a csillagokat a technikai-technológiai haladás jegyében, körülbelül tizennégy-tizenöt ember építette kétheti munkával. Az égőkön kívül amúgy nem csillog-villog itt semmi, a vörsi betlehem szépsége leginkább belső erejében és kisugárzásában rejlik.

– Kőröstetétlenről érkeztünk – meséli Nyeső Jánosné és Molnár Zsigmond. – Ez háromszázötven kilométer oda-vissza összesen. Jönnünk kellett, mert napjainkban felértékelődik, ami az embert keresztény hitéhez köti. Most látjuk először a vörsi betlehemet, de semmiség érte az utazás ára és a fáradtság. A Szent Márton-templom plébánosa Mód Miklós, immár öt éve. Rögtön a lényegre is tér, amikor úgy fogalmaz, hogy az elmúlt tíz esztendőben 2,1 millió keresztényt öltek meg hite miatt a világban. Ez ellen nem elég tiltakozni, ez ellen harcolni is kell, például a lelkek összefogásával.

A vörsi betlehem oltalmában lengyel és magyar hívek találkoztak advent első vasárnapján. Itt volt Juliusz Janusz lengyel nuncius is. Elénekelték egymás himnuszait, az ősieket, vagyis a lengyel Bogurodzicát és a magyar Boldogasszony anyánkat, majd egymás kezét fogva körbeölelték a hívek a templomot.

Más vasárnapokon előadások hangzanak el a templomban, illetve olyan misét tartanak, amelyet népi hangszerek, például dudák játékával színesítenek.

– Értékeket kell mentenünk, persze nem pénzben mérhető értékeket – mondja az atya. – Az öröm évében vagyunk, Isten személyes közelségbe lép velünk. Az öröm csodálatos, lelkünket erősítő érzés, nézzük meg például Wittner Mária elhíresült fényképét 1956-ból, amikor géppisztollyal a nyakában kapta lencsevégre a fotós. Nagyon nehéz idők jártak, de Mária arca mégis sugárzik a derűtől. Ilyet nemigen látni a mai fiatalok arcán.

Vörsön mind a mai napig megmaradt a betlehemezés szokása, húsvétkor pedig Jézus sírját építik meg, hasonlóképp, mint az adventi betlehemet, ami február 2-ig a helyén marad, csak akkor bontják le. A vörsiek talán át sem gondolták, de már zarándokhellyé és a hit megtartásának szimbólumává vált a falu. Sok-sok Vörs kellene az elbizonytalanodott Európába.

Sinkovics Ferenc

 

Lapszám: