Felavatták a csíkszentdomokosi Márton Áron-múzeumot

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Csíkszentdomokoson, Márton Áron szülőfalujában szombaton felavatták a legendás gyulafehérvári római katolikus püspök előtt tisztelgő, felújított múzeumot. 

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

A helyi önkéntesek által létrehozott múzeum a Márton Áronról készített román titkosszolgálati feljegyzéseket bemutató résszel bővült, ugyanakkor digitális és mechanikus interaktív elemekkel gazdagodott. A román politikai rendőrség, a Securitate irattárában Márton Ároné a legvaskosabb megfigyelési anyag, összesen mintegy 75 ezer oldalt tesz ki. 

Az eseményen elmondott beszédében Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is azt emelte ki, hogy Márton Áront nem tudta megtörni a kommunista hatalom, ő fáradhatatlanul szót emelt a népéért, az elnyomottakért. Az ő tanításaként említette, hogy "magunkért és az igazságért mindig bátran kell harcolnunk". Szerinte ezért nem lehet elmenni szó nélkül a székelység mai sérelmei mellett sem. Ezek között a marosvásárhelyi katolikus iskola zavaros és az orvosi egyetem rendezetlen helyzetét, valamint a terrorizmus vádjával elítélt Beke István és Szőcs Zoltán ügyét említette. 

Az államtitkár úgy vélekedett, hogy 2016-ban, az államtitkárság által meghirdetett Márton Áron-emlékév rendezvényei során "Márton Áron újra összefogta nyáját, Torontótól Csíkszentdomokosig". Ezzel pedig sikerült teljesíteni a kitűzött feladatot. 

A múzeumavatás előtt a helyi plébániatemplomban ünnepi misén idézték fel a 122 éve született püspök alakját. Prédikációjában Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kijelentette: Márton Áron áldozó papként, bíróként és tanítóként is "a tökéletesség fokán állott", ezért örök eszménykép a népe számára. Hozzátette: ezért kell imádkozni boldoggá majd szentté avatásáért. 

A bírói nagyságát azzal példázta, hogy Márton Áron a kommunista börtönből szabadulva úgy számolta fel a kommunista állam által támogatott békepapi mozgalmat, hogy megbocsátott eltévelyedett papjainak, akiknek azonban ezt megelőzően lelki gyakorlatot kellett tartaniuk. 

Az érsek felolvasta azt a táviratot, amelyet II. János Pál pápa jegyzett, amikor jóváhagyta a püspök hatodik nyugdíjba vonulási kérelmét. Az azóta szentté avatott pápa "az úr legteljesebb, legkifogástalanabb szolgájának" nevezte Márton Áront. 

Az ünnep részeként felolvasták Márton Áron püspök 1972. október 29-én Csíkszentdomokoson elmondott szentbeszédét, majd először vetítették le nyilvánosan azt a nemrég előkerült négyperces filmet, amely 1972-ben készült Márton Áron püspökről a málnásfürdői római katolikus kápolna meglátogatásakor.

A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza címet adományozta neki. 

A második világháborút lezáró párizsi béketárgyalások idején az erdélyi magyarság, a székelység önrendelkezésének egyik szószólója volt. A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Püspöksége idején római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal, és félig legálisan működött.