Stílus, marketing, digitalizáció – mindez terítékre került a magyar bor előtt álló aktuális XXI. századi kihívásokat középpontba állító Borjog és Bormarketing Konferencián.

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

– A borászatban egyszerre van jelen a tradíció és az innováció – mondta dr. Nagy István az Agrárminisztérium, a Miniszterelnökség, a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa kiemelt szakmai partnerségével szervezett tanácskozáson. Az agrárminiszter hozzátette, hogy a kormány jelentős összegekkel támogatja a szőlőtelepítést és a korszerűsítést.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke szerint a borágazat hátrányai között még mindig jelentős a tőkehiány. Légli Ottó ugyanakkor derűlátó, mivel egyre több fiatal érdeklődik a borászat iránt. A közeljövő egyik legkomolyabb kihívásnak nevezte a klímaváltozást.

Rókusfalvy Pál etyeki borosgazda úgy látja, arra a kérdésre kell választ adni, hogy mit tudunk ajánlani azoknak a fiataloknak, akik a borászatból szeretnének megélni.

– No de ki is a borász? – tette fel a kérdést Nyitrainé dr. Sárdy Diána Ágnes. A Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Borászati Tanszék docense Freund Tamás agykutatót idézve azt mondta, a borászban együtt van a reneszánsz kori tudós és a művész. Ez összetetté teszi az oktatást is.

A szakember rámutatott, hogy a nemzetközi szőlész-borász képzéshez képest idehaza szerényebbek a lehetőségek, ennek ellenére nincs okunk szégyenkezni. Nyitrainé dr. Sárdy Diána Ágnes megjegyezte, hogy a Corvinus Egyetemtől a Szent István Egyetemhez történt átkerülést kísérő hisztériakampány ártott az intézménynek, csökkent a felvételiző hallgatók száma. A jövő a gyakorlatközpontú képzés, bekapcsolódás a nemzetközi oktatásba és az úgynevezett e-learning elterjedése.

– A bor jövedéki termék, élelmiszer és piacszabályozás tárgya is. Ez háromszoros szabályozást jelent, ebből a dzsungelből igyekszik kivágni magát az ágazat – mutatott rá Dr. Feldman Zsolt. Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára szerint nyolc év alatt jelentősen sikerült csökkenteni a bürokratikus terheket, megszüntetve a párhuzamos jelentéseket. A kormány előtt fekvő, a 2018-2022 közti időszakra tervező Digitális Jólét Program a következő lépés, ennek része az állami adatgazdálkodás megújítása, az információgyűjtés és -feldolgozás elektronizálása. Integrálják az állami adatbázisokat, az ePincekönyv rendszer keretében pedig elektronikusan lehet majd vezetni az adatokat, ugyanilyen alapon lehet minden ügyet intézni, csökkentve ezzel az eljárási időt. Mindezeket a lehetőségeket a tervek szerint okostelefonról is ki lehet használni.

Némileg ehhez kapcsolódott Bakai Kristóf Péter pénzügyőr ezredes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszakmai szakfőigazgatójának előadása, aki a jövedéki eljárásokban alkalmazott elektronikus ügyintézésekbe és szolgáltatásokba avatta be a hallgatóságot.

A Vidékfejlesztési Programban a versenyképesség növelését célozza a borszőlőtelepítés pályázati úton történő támogatása. Ám erre eddig mindössze 600 millió forintot fizettek ki összesen nem egészen 1000 hektárra, noha a keret 4 milliárd forint, tudtuk meg Kis Miklós Zsolttól. Az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint ez kihasználatlan lehetőség, viszont a minőségnövelés érdekében szűkíteni kell az áttekinthetetlen fajtaválasztékot. A fejlődést szolgálja a döntéshozatal és a kifizetés felgyorsítása.

Gál Zsombor, a Magyar Turisztikai Ügynökség bormarketingszakértője emlékeztetett, hogy 2017-ben kidolgozták a magyar bor értékpiramisának rendszerét. Ennek legalsó, legszélesebb szintje a regionális bor, ezt követi a települési bor, majd a dűlős bor, a csúcson pedig a tokaji aszú helyezkedik el. Az új magyar bor márkájának kialakításához egyediségre van szükség, tudni kell elmesélni a mögötte álló történetet, mutatott rá a lényegre.

Ipacs Géza dizájner szerint a magyar borpaletta nagyon változatos, színes. Ez lehet hátrány, mert nehéz ennyi stílust, fajtát elmagyarázni a fogyasztóknak. De lehet előny is, amennyiben a magyar bor gazdagságát a sokszínűségben keressük. Erre lehet építeni az elindított új marketinget. Ipacs Géza szerint az alkotó személy áll a középpontban, erre utal a promóciós kampányban idegen nyelveken is megfogalmazott „magyar bor, személyesen” jelmondat, valamint a kokárdára emlékeztető piros-fehér-zöld logó.

– A cél saját magunk, a magyar bor bemutatása, ennek kell megtalálni a piacot – mondta a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Dr. Brazsil Dávid beszámolt róla, hogy ennek érdekében elkészült az új magyar borarculat, kiemelten figyelve a visegrádi országokra. Emellett Németország, Nagy-Britannia, Kína, az Egyesült Államok és Kanada is fontos célpiac a HNT számára. A bor ugyanis nemzetközi termékké vált, az a világtrend, hogy minden második palack átlép legalább egy országhatárt, mielőtt a fogyasztóhoz kerül, ezért a HNT magyar borszalont szervezett Varsóban tematikus mesterkurzusokkal, amelyeken sommelier-ket, importőröket láttak vendégül.

– Tavaly novemberben a hegyközségi közgyűlés elsöprő többséggel megszavazta, hogy négyéves átképzés után, 2023. január 1-jétől a borvidék minden termelője áttér az elérhető legmagasabb minőséget biztosító, kemikália-maradványoktól mentes bort adó organikus, vagyis vegyszermentes termelésre – derült ki a Nagy-Somlói Borvidék Hegyközségének elnöke előadásából. Baráth Sándor felhívta a figyelmet, hogy míg az Európában ebben élen járó Ausztriában az összes szőlőültetvény 10,7 százaléka ökológiai művelésű, addig Magyarországon ez az arány csupán 1,7 százalék.

Vannak külföldi jó példák. Fokozatosan, szervesen fejlődött biodinamikus gazdasággá az 1987 óta működő Sepp Moser Birtok. Zadravecz Zsolt, az Őrvidéken és Alsó-Ausztriában egyaránt ültetvényekkel rendelkező osztrák borászat szőlésze beszámolójából kiderült, hogy a pincészet munkatársai menet közben, lépésről lépésre tanulták meg, hogy milyen eszközökkel lehet elérni a kitűzött célt.

– Minden napom minden percét Tokaj tölti ki. Ebben élek, ebben álmodok – tett hitet a borvidék mellett Demeter Zoltán. A hegyaljai borász fölelevenítette 2011-ben megfogalmazott 12 pontját: a borvidék kiemelt állami megítélése, az állami szerepvállalás újraértelmezése, a szakigazgatási szerkezet átalakítása, a mesterséges édesítési lehetőség korlátozása, a profiltisztítás, a történelmi dűlőosztályozás újraépítése, az infrastruktúra felújítása, a tokaji pohár és száraz boros palack megalkotása, a borvidéki marketingstratégia kialakítása, a kutatás és az oktatás megújítása, az építészeti örökség védelme és a borvidéken átszáguldó teherforgalom korlátozása. Demeter Zoltán szerint a stílust kell megtalálni – mind mondta, ez az egyetlen luxus, amit bárki megengedhet magának.

– Változik a világ borízlése, az édes íz már mindenben benne van, Tokaj mégis még mindig azonosítási pont – mondta Caroline Gilby. A hazai vincellérek által tavaly a Borászok Barátja címmel elismert brit Master of Wine Magyarország borászati erősségeit és a brit piaci jelenlétet elemezve kiemelte a furmint, a kékfrankos, a kadarka, a cabernet franc, illetve a bikavér jelentőségét. Mint mondta, az értő közízlés az elegáns, jó ivású borokat keresi.

Caroline Gilby elismerően szólt a magyar borok minőségéről és a mögöttük álló szenvedélyről, ám marketingszempontból bizonyos elnevezések nem feltétlenül szerencsések a külhoni piacokon, mert nehezen ejtik ki a külföldiek, vagy félreérthető asszociációkra ad alkalmat. Közép-Európa egy még felfedezésre váró régió, ahol nagyszerű emberek remek borokat készítenek, csak meg kell mutatni ezeket a világnak. Ebben egyre nagyobb szerepe van az online marketingnek – erről szóló kerekasztal zárta az idei Borjog és Bormarketing Konferenciát.