A kockásfülű nyúl
Klasszikusok és a kortárs animáció legjava a Rajzfilmünnep kínálatában.
Október 28. az animáció világnapja, ezen a hétvégén rendezik meg az Országos Rajzfilmünnepet. Az idei különleges alkalom, hiszen negyven éve debütált a televízióban A kockásfülű nyúl című rajzfilm. Az évforduló kapcsán Richly Zsolt rajzfilmrendező egyéb alkotásai is láthatók lesznek, és a számtalan kapcsolódó programra minden korosztályból várják az animáció műfajának kedvelőit.
Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Mátyás király, Vuk, Luther Márton és A kockásfülű nyúl: e figurákban közös, hogy mindannyian hazai készítésű rajzfilmek hősei. Velük is találkozhat a közönség az idei Rajzfilmünnepen, az elmúlt évek külföldi közönségsikerei és kortárs alkotók munkái mellett. Az október 26–28. között megvalósuló programra esik az animáció világnapja is, ami kiváló lehetőség, hogy a műfaj néhány napra az érdeklődés középpontjába kerüljön.
A KEDD Animációs Stúdió 2011 óta rendezi meg a Rajzfilmünnepet, az eleinte egynapos rendezvény mára egy egész hétvégét betöltő programsorozattá nőtte ki magát, amit Budapest mellett az ország minden megyéjében, több mint száz helyszínen megrendeznek. A stúdió szervezésében idén is igen változatos a rajzfilmkínálat: a több mint 130 animáció között akad egész estés alkotás és sorozat is.
– A Rajzfilmünnep elindulása óta minden évben az animációs műfaj legteljesebb palettáját igyekszünk a közönség elé tárni. A rendezvény alatt a különböző helyszíneken a vetítésekhez vonzerőként egy sor olyan lokális esemény kapcsolódik majd, aminek talán önmagában nem lenne lehetősége közönséget találni, ám így száztíz helyszínen ötszáz vetítés és közel ezer program várja majd a közönséget – fogalmaz M. Tóth Géza, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora, a KEDD Animációs Stúdió vezetője.
Mivel Richly Zsolt és Marék Veronika A kockásfülű nyúl című rajzfilmsorozata négy évtizede volt először látható a tévében, a rendezvény kiemelten foglalkozik a repülő játéknyúl kalandjaival, illetve a rendező Richly Zsolt Balázs Béla-díjas, érdemes és kiváló művész több évtizedet átfogó életművével.
– Fiatalok voltunk, jókedvűen fogtunk hozzá a sorozathoz, és nagy öröm a számunkra, hogy ez a mese ennyi idő után is eleven, és működik. A négy alapkaraktert megjelenítő figura viszi a vállán a történetet, a főszereplő játéknyuszi egyetlen csodás képessége a repülés, miközben küzdő lény, aki a legkilátástalanabbnak tűnő problémákat is képes megoldani. Ha tudna varázsolni, talán nem lett volna ilyen sikere a történetnek – meséli Marék Veronika József Attila-díjas író, a széria forgatókönyvének szerzője. Szerinte a mai alkotók közül sokan azt gondolják, a mesékbe érdemes beleírni az okostelefont, a tabletet, mert attól lesz korszerű a történet. Az igazi konfliktusok azonban az emberek, a gyerekek között játszódnak le, sokkal inkább erről kell hogy szóljon a mese.
Richly Zsolt, a rajzfilm rendezője szerint a mese vizualitása, az alapformák a kör, a háromszög, a négyzet mind közel állnak a gyerekekhez.
– Kezdetben nagy vita volt abból, hogy a mesénkben nem beszélnek, de a gyerekek előtt zajló próbavetítés mindenkit meggyőzött arról: így is tökéletesen követhető a történet. A Pinokkió óta szeretjük, ha egy élettelen báb élettel telik meg, ez történik a mi esetünkben a játéknyúllal is, amelynek ráadásul nagyon jó a szíve – magyarázza Richly Zsolt, akinek A kockásfülű nyúl mellett olyan népszerű rajzfilmsorozatok köszönhetők, mint a Kíváncsi Fáncsi, a Háry János, legutóbb pedig a Luther Mártonról készült animáció. Ez utóbbi a reformáció 500. évfordulójának alkalmából készült 2017-ben, és a teológus életét meséli el emészthető, a kiskamaszok számára is érthető és élvezetes módon. A Lackfi János által írt forgatókönyv tízrészes, az animáció képi világát tekintve tudatosan használtak kevesebb színt, és igyekeztek benne ötvözni a régi fametszetek és az újkori képregények stílusát.
Persze a hazai klasszikusok és az elmúlt években készült magyar művek – a Vuk, Az erdő kapitánya, a Vili, a veréb, a Mátyás király meséi – mellett a kortárs magyar animációs rövidfilmekből is lesz majd válogatás a Rajzfilmünnepen. A felnőtt nézőket többek közt az Oscar-díjas Michaël Dudok de Wit által rendezett, de nagyrészt a kecskeméti stúdióban animált A vörös teknős című mozira várják. A külföldi animációk amúgy is nagy hangsúlyt kapnak a programon, látható lesz például a japán mitológia világába elrepítő Kubó és a varázshúrok, a rémálomszerű Coraline és a titkos ajtó vagy A kis kedvencek titkos élete. Az egész estés mesék mellett különböző országok rövidfilmes válogatásai is bekerültek a programba a Lengyel Intézet, a görög ASIFA Hellas, a MONSTRA Lisszaboni Animációs Filmfesztivál, a bukaresti Anim’est Nemzetközi Animációs Filmfesztivál, valamint Magyarországról az Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál és a BuSho Filmfesztivál jóvoltából. Közel húsz ország alkotásaiból válogathatnak a szervezők, így például Kína, Irán, több európai ország és az Egyesült Államok is képviselteti magát egy vagy több animációs filmmel.