Jelenlegi hely

A múltba kell kapaszkodni

Minél nagyobb a jövő felől érkező veszély, annál erősebben kell a múltunk, hagyományaink, hitünk által kínált kapaszkodókba fogódznunk - hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a székelyföldi Gyergyószentmiklóson vasárnap az Ákontz-Kövér István szerzetes, mechitarista főapát, érsek születése helyén állított emléktábla avatásán.

Az 1740 és 1823 között élt Ákontz-Kövér Istvánt az örmény kultúra és tudomány kiemelkedő alakjaként tartják számon. Emléktábláját az örmények gyergyószentmiklósi megtelepedésének 380. évfordulója alkalmából tartott Nemzetközi Örmény Diaszpóra Fesztivál keretében avatták fel.

Kövér László kifejtette: a 21. században nemcsak a magyarokat, székelyeket és az erdélyi magyarörményeket, hanem a románokat és "Európa minden, az életbe keresztény gyökerekkel kapaszkodó nemzetét veszély fenyegeti". A hit, a kultúra és az azonosságtudat feladását politikai nyomásgyakorlással, a pénz és a tömegmanipuláció kifinomult eszközeivel akarják ránk kényszeríteni azok, akik "uralmuk alá akarnak hajtani bennünket" - mondta.

Az Országgyűlés elnöke azt kívánta a több száz fős hallgatóságának, hogy Ákontz-Kövér István példája erősítse meg annak bizonyosságában, hogy Európában és Erdélyben egyaránt "a hűség mindig diadalmaskodik a hűtlenség felett, miként az igazság a hamisság felett, a hit a hitetlenség felett, a valahova tartozás a gyökértelenség felett".

Kövér László szerint Gyergyószentmiklós egy nagy európai találkozás helye: csaknem négyszáz évvel ezelőtt itt "a földrajzilag legnyugatabbra került keleti lelkületű nép, a székelymagyarok a legkeletebbre került nyugati lelkületű néppel, az örményekkel" találkozott. Szerinte az örmények lelki, szellemi és anyagi erőt adtak Erdélynek, a székely közösségnek, és erőt is kaptak tőlük történelmi tragédiák túléléséhez, amelyek a magyarságot és az örménységet egyaránt létükben veszélyeztették a 20. században. "Ez az életerő lüktet ma is Gyergyószentmiklóson a székely és a magyarörmény közösségben" - mondta.

Ákontz-Kövér István életútját Kövér László, Puskás Attila, az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke, Hamlet Gasparian, az Örmény Köztársaság bukaresti nagykövete és Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere is felidézte beszédében.

A székelyföldi születésű örmény férfi fiatal papként ahhoz a szerzetesrendhez csatlakozott, amelyet Szebasztei Mechitár az örmény kultúra megóvására alakított a 18. század elején. A muszlimok csapásai elől Velencébe menekült mechitarista rend 1715-ben egy korábban lepratelepnek használt kis szigetet kapott menedékként.

Ákontz-Kövér István harmincévesen tanulta meg az ősi örmény nyelvet, a haicanismust, megalapozta az örmény irodalom megújulását, elősegítette az örmény nyelv pallérozását, lefordította a szentírást örmény nyelvre, tizenegy kötetes földrajztudományi művet alkotott, három év munkájával latin-örmény szótárt szerkesztett, és megírta az erdélyi örménység történetét is. Az ő érdeme volt a római és a konstantinápolyi mechitarista szerzetesházak megnyitása, valamint az erdélyi Erzsébetváros örmény katolikus gimnáziumának létrehozása is. Ákonz-Kövér Istvánnak köszönhető, hogy Napóleon nem záratta be a mechitaristák rendházát a velencei Szent Lázár szigetén. Ez az intézmény volt az alapja az első Örmény Akadémiának.

Nagy Zoltán polgármester elismerte, Ákontz-Kövér István neve eddig Gyergyószentmiklóson is alig volt ismert, és az emléktábla a város e nagy szülöttének megismertetését szolgálja.

Az emléktáblát Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, a romániai örmény katolikusok kormányzója szentelte fel.

MTI