Muzsikáló Magyarország

Fotó: MTI, archív

A tavalyi 163 millió forint után idén 800 millió forint támogatást biztosít az állam az éttermek élő zenéjét felkaroló Muzsikáló Magyarország programra. A zenészek díjazására fordítható összeggel Budapesten 25, országszerte 50 vendéglátó egység élhet, és négyszáz zenészcsalád megélhetését biztosíthatja.

Mostoha sorsuk volt a cigányzenekaroknak az utóbbi huszonöt évben. Sorra bezártak azok az éttermek, amelyekben a hazai és a külföldi vendégeknek a gulyásleves mellé élő zenével is szolgáltak. Azokon a helyeken pedig, ahol a betérőket nemcsak etetni, hanem szórakoztatni is akarták, muzsika helyett többnyire rissz-rossz diszkózene szólt rádióból vagy zenegépből.

A muzsikuscsaládok százai kenyér nélkül maradtak. Mindenki azt hitte: az idő túllépett ezen a hungarikumnak tekinthető műfajon. Így a zenészcsaládok életébe csak az uniós csatlakozás hozott némi reménysugarat: mentőövet jelentett számukra, hogy a munkaerő szabad áramlásának jegyében el lehetett szerződni a tengerjáró üdülőhajókra.

A változás első jele tavaly mutatkozott, amikor a Hagyományok Háza meghirdette a Muzsikáló Budapest pályázatot. A rendelkezésre álló pénzre frekventált helyen lévő fővárosi éttermek pályázhattak, a bandák fizetését pedig a költségvetés állta. Ez a lehetőség 2017-ben tizenkét együttesnek adatott meg. A siker pedig bebizonyította: az emberek szívesen elandalodnak a Bihari-nóták vagy a valcerek hallatán.

– Először egy szocialista képviselő vetette fel, miért nem terjesztjük ki a programot az egész országra – mondja Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott. – A vidéken élő muzsikusok is nehezményezték, hogy csak a fővárosiak élhettek ilyen lehetőséggel. Azt mondtam, próbáljuk meg, írjunk ki országos pályázatot! Erre azonban a rendelkezésre álló 163 millió forint nem volt elegendő, több pénzt kellett előteremteni.

Az idén kiírt országos pályázat sikere minden képzeletet felülmúlt: rekordszámú étterem és zenekar jelentkezett a Hagyományok Házánál, noha a feltételek szigorúak voltak. Az éttermeknek együtt kellett pályázniuk a prímásokkal. Az utóbbiak feladata volt, hogy összeszedjék a banda tagjait.

– Azt szerettük volna – mondja Kerényi Imre –, hogy a nyári turistaszezonban a zenészek tisztes keresethez jussanak. A zenészek naponta nettó 10, a prímások napi 20 ezer forintot kapnak, hetente hat napon kell muzsikálniuk. A bért és a hozzájuk tartozó közterheket a költségvetés állja.

Kerényi Imre közbenjárását siker koronázta. Egy kormánydöntés értelmében mintegy 800 millió forint áll rendelkezésre a Muzsikáló Magyarország 2018 programra. A pályázatokat szigorú szakmai zsűri bírálta el, hogy bizonyosan jó helyre menjen a pénz. A grémium tagjai között helyet kapott Kerényi Imre, Radics Ferenc, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezetője, Sánta Ferenc hegedűművész és Déki Lakatos Sándor hegedűművész. Döntésük értelmében Budapesten 25, szerte az országban pedig 50 zenekar állhat munkába, és muzsikálhat május közepétől szeptemberig. Vagyis közel négyszáz muzsikuscsalád jut tisztes keresethez ezen a nyáron.

– Az volt a célunk – mondja Radics Ferenc, a program szakmai vezetője –, hogy a cigányzenét népszerűsítsük az országban, hogy újra elfoglalja méltó helyét a vendéglátásban, ismét feltámadjon ez a műfaj. A külföldi és a hazai turisták szeretik és keresik azokat a helyeket, ahol hamisítatlan cigányzenét hallgathatnak. A tapasztalatok szerint az éttermek konyhájára is pénzt hoz az élő cigányzene, jelentősen növeli a forgalmukat.

Radics Ferenc bízik benne, hogy a zenekarok jelentős részének sikerül megkapaszkodni, és megőrizniük a munkájukat akkor is, ha a szezon végével megszűnik az állami támogatásból folyósított fizetés. Mint mondja, a vendéglátósok a nyáron komoly tapasztalatokat szerezhetnek arról, milyen forgalomnövelő tényező egy jó zenekar.

Attól sem tart, hogy a profi prímások mögül elfogyna az utánpótlás. Köztudott, hogy a muzsikuscsaládok gyerekei már három-négy éves korukban odaülnek a zongora vagy a cimbalom mellé, kezükbe veszik a hegedűt, a brácsát, a klarinétot, és ha elég nagyra nőnek, megpróbálkoznak a bőgővel is. Hogy azután tíz-tizenöt év zeneiskolai tanulás, napi öt-hat órás gyakorlás, a konzervatórium vagy a Zeneakadémia elvégzése után olyan repertoárra tegyenek szert, hogy játszva megríkassák vagy elbűvöljék a nagyérdemű publikumot, és még a japán turistáknak is megtanítsák a Radetzky-marsot, a Rákóczi-indulót.

Nagy Ida

Lapszám: