Országszerte megemlékezéseket tartanak

Fotó: MTI, archív, illusztráció

Országszerte megemlékezéseket tartanak ma a nemzeti összetartozás napja, június 4. alkalmából.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Fejér megyei Isztiméren mond beszédet a Rákóczi Szövetségnek a Kárpát-medencei és diaszpórából érkező magyar fiatalok körében rendezett megemlékezésén.

A fővárosban Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára ünnepi köszöntőt mond a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Nemzet és közösség című konferenciáján, amely a Magyarság Háza kétnapos, ünnepi rendezvénysorozatának része. Az eseményt az V. kerületi Akvárium klubban tartják.

A nagytétényi országzászlónál tartja megemlékezését Budafok-Tétény önkormányzata. Beszédet mond Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke, köszöntőt mond Németh Zsolt (Fidesz) országgyűlési képviselő, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.

Nemzeti ökumenikus megemlékezés lesz a hősök napja, a nemzeti összetartozás napja és a trianoni békediktátum évfordulója alkalmából a Belvárosi plébániatemplomban mások mellett Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes és Csutka Tamás nyugalmazott református tábori püspök részvételével.

Megemlékezést tartanak a többi között Győrben, Miskolcon, Nagykanizsán, Nyíregyházán, Pécsen, Egerben, Salgótarjánban, Debrecenben és Zalaegerszegen is.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".