Száz éve nem látott kulturális fejlesztés

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata, archív

Budapesten száz éve nem látott léptékű kulturális fejlesztési hullám zajlik, amelyhez hasonló ma nincs Európában - mondta A kultúra gyarapít! címmel az Országház Felsőházi termében megrendezett szakmai konferencián csütörtökön a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa.

Baán László emlékeztetett arra, hogy a 2011 elején indult Liget-projekt tizenkét nagyobb alprogramból áll. Az első magának a parknak a megújítása, amelynek során nőni fog a zöldfelület, de többek között megépül Magyarország legizgalmasabb játszótere és két kilométeres, kivilágított futókör is létesül.

Teljesen rekonstruálták a Szépművészeti Múzeum 75 évig elzárt Román csarnokát és a múzeumépület több mint felét, így rövidesen ismét újranyílhat a megújult Szépművészeti. Először kap saját célra épült otthont a Néprajzi Múzeum, amely Budapest talán legizgalmasabb kortárs épületébe költözhet: az építkezés már megkezdődött, így 2020-ban megnyílhat az intézmény.

A Magyar Zene Házának építése Fudzsimoto Szú tervei alapján indul még idén, hogy az innovatív épület a zeneértő közönség kinevelését szolgálhassa 2020-tól.

A világhírű SANAA által megálmodott Új Nemzeti Galéria a Szépművészeti Galéria és a Magyar Nemzeti Galéria 1900 utáni gyűjteményét fogadja be. A kivitelezés idén kezdődik, akárcsak a Magyar Innováció Háza esetében: a Közlekedési Múzeum torzójának helyén létrejövő intézmény interaktív tudományos központként működik majd.

Már épül a Pannon Park és benne a Biodóm, Európa legnagyobb alapterületű trópusi csarnoka, miként zajlik az Olof Palme ház rekonstrukciója is, hogy az épület 2018 végére a Magyar Millennium Házaként fogadhassa a látogatókat, előtte egy új rózsakerttel.

Elkészültek a gyermek- és ifjúsági teátrumként elképzelt Fővárosi Városligeti Színház tervei, míg a Nemzetközi Cirkuszművészeti Központról még nem tudható, hogy a Liget Budapest projekt részeként valósul-e meg.

Az Országos Múzeumi Restaurációs és Raktározási Központ Európa legkorszerűbb múzeumi intézményeként épül a Szabolcs utcában, a Szépművészeti Múzeum gipszgyűjteménye pedig 2019-től a megújuló komáromi Csillagerődben lesz látható - közölte Baán László.

Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum-Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója felidézte, hogy az általa vezetett intézmény egy 17 tagú nemzetközi hálózat részeként jött létre Budapesten, és ma is szoros kapcsolatokat ápol a bécsi, kölni, koblenzi és oberhauseni Ludwig filiálékkal.

A budapesti Ludwig Múzeum kigondolt, konzekvensen épített kollekcióval indult, így erre tudja alapítani saját gyűjteményezését is, közép-európai fókusszal - emlékeztetett.

Beszámolója szerint a régió kortárs művészete a kiállítási programban is kiemelt figyelmet élvez, így az elmúlt években tárlata lehetett többek között Ciprian Muresannak, a szentpétervári újakademizmusnak, Albánia és Koszovó kortárs szcénájának, a wroclawi avantgárdnak, és rövidesen a kortárs ukrán képzőművészetet tekinti át kiállítás.

A Ludwig Múzeum szervezi a Velencei Biennálé magyar pavilonjának kiállítását is; idén a Szabadság híd - Új horizontok a városban című projekt lesz látható az olaszországi mustrán - közölte Fabényi Julia.

Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója hangsúlyozta, hogy a cirkuszművészet terén a magyarok megkérdőjelezhetetlenül a világ élmezőnyében vannak.

A közép-európai régióban egyedül Budapesten működik állandó cirkuszépület, de ennél is fontosabb, hogy a magyar cirkuszművészet 135 éves tradícióval büszkélkedhet - emlékeztetett.

A magyar cirkuszművészek az elmúlt időszakban számos nemzetközi díjat nyertek el, de a klasszikus cirkuszon túlmenően a magyar újcirkusz is sikeres. A cirkuszt eddig világszerte csak szórakoztatásra használták, Magyarországon azonban társadalmi üzeneteket is képes közvetíteni, oktatási feladatokat is el tud látni a műfaj - mondta Fekete Péter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy rövidesen megkezdődik az új cirkuszművészeti központ építése.

MTI