Jelenlegi hely

Trianon a Hősök terén

Máig szenvedélyt vált ki, ami 1920-ban történt velünk – mondta Koltay Gábor a Trianon című rockoperát beharangozó beszélgetésen. Az Esztrád Színházzal közösen megalkotott zenés történelmi mű rendezője szerint legnagyobb nemzeti tragédiánk meghatározta az elmúlt száz évet, mégis, még mindig sokan nem tudnak róla eleget, nincsenek tisztában azzal, hogy mi is történt a magyarsággal 1920. június 4-én.

Többek között ennek orvoslása, az ismeretterjesztés is a célja a Trianon című rockoperának, amelynek megalkotását a 2016-ban a budapesti Hősök terén bemutatott, majd több előadást megélt Itt élned, halnod kell szimfonikus rockmusical elsöprő sikere ösztönözte. Koltay Gábor régóta foglalkozik az országcsonkítás témájával, 2004-ben filmet és filmsorozatot készített róla, melyet a közmédia csak 2010 után vetített, a Kárpát-medence elszakított országrészeiben tartott bemutatókat pedig hisztérikus reakciók kísérték. Mára azonban megváltozott a világ, a rendező szerint közmegegyezés van a határok fölötti nemzetegyesítés ügyét illetően.

A Trianon rockopera személyes megközelítéssel magyar családi történetekre épül négy tételben. Időben az 1896-os ezredévi ünnepségek korától indul, megvilágítva az előzményeket. A trianoni békediktátumot követő revíziós korszakot az elhallgatás 1945-től 1989-ig tartó évtizedei követik a színen, végül a rendszerváltozás zavaros időszakából kibontakozik 2010, a nemzeti összetartozásról szóló törvényi tanúságtétel.

Koltay Gábor azt mondta, bár történelmi műről van szó, előre kell tekinteni, azon munkálkodva, hogy érzelmeink felszabadításával, egyszersmind közös gondolkodással, megértéssel és szeretettel békét lehessen teremteni.

A Trianon rockoperát ezúttal is a Hősök terén – a rendező szerint Magyarország legszebb szabadtéri színpadán – mutatják be június 22-én és 23-án látványos, több színpadot és ledfalakat felvonultató díszletek között, 40 színész, táncosok, lovasok és nagyszabású statisztéria közreműködésével.

A műhöz a Kormorán együttes szerzi a folkos hangulatú zenét szimfonikusokkal együttműködve. Koltay Gergely, a zenekar vezetője hitvallásként fogalmazta meg, hogy a békediktátum okozta tudathasadásos állapotot – az elszakított országrészek magyarjai szülőföldjükről az anyaországba tartva hazajönnek és onnan visszafelé hazamennek – bizalommal, szeretettel egymás felé fordulva lehet feloldani.

A műben mások mellett olyan neves énekesek és színészek lépnek fel, mint Benkő Péter, Bodnár Vivien, Fehér Nóra, Kalapács József, Kuczmann Ágnes, Laklóth Aladár, Makrai Pál, Palcsó Tanmás, Rudán Joe, Sipos Imre, Szentgyörgyváry Laura, Varga Klári, Varga Miklós és gyermekei, Vivien és Szabolcs.

Á.B.