Száz év távlatából nézve kimondható, hogy az I. világháborúnak Európa lett a legnagyobb vesztese, elveszítette azt a képességét, hogy saját érdekei és értékei szerint alakíthassa önmaga ügyeit, az új világ születése a kontinensen kívüli hatalmak európai térfoglalásának kezdetét jelentette – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Várkert Bazárban az Új világ született 1914-1922 című kiállítás megnyitóján.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az időszámításnak kétféle módszere lehetséges. Az egyik a természettudományos, amely az égitestek mozgásától függ, mértékegységei pedig a nap, hónap és év – eszerint már rég magunk mögött hagytuk a XX. századot. A másik a történelem kíméletlen időszámítási módja, amely az ember befolyásolási, birtoklási vágyától függ, és a koronként változó létküzdelmek mutatják az idő múlását. Ennek tükrében az I. világháború és a XX. század még nem ért véget Európában – mutatott rá az Országgyűlés elnöke. 

Kövér László kifejtette, száz esztendővel az I. világháború után Európa ismét válaszút előtt áll: vagy ütközőzóna, vagy összekötő kapocs lesz a világ nagy geopolitikai játszmáiban azon hatalmak között, amelyek akarják és tudják érvényesíteni érdekeiket. Az európai önazonosság és önrendelkezés visszaszerzése, visszatérés az európai kereszténység által lefektetett kulturális és erkölcsi alapokhoz, vagy teljes európai önfeladás? Ezek a kérdések tornyosulnak a mai európai politika előtt, a válaszoktól függ az európai emberek életminősége és biztonsága. 

Késésben vagyunk, de talán nem végzetes késésben – mondta megnyitó beszédében Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatója felidézte: száz évnek kellett eltelnie, hogy a Nagy Háborúról végre elkezdjünk értelmesen és érdemben beszélni.  Az I. világháború Európa legújabb kori történelmének legfontosabb eseménye volt. Új világ született utána, annyira idegen és félelmetes világ, hogy száz év távlatában sem érezzük benne otthon magunkat – tette hozzá. Semmit nem érthetünk meg a világból, ha nem értjük meg a Nagy Háborút. 

Megérteni pedig csak akkor tudjuk, ha végre elkezdünk beszélni róla, széttörjük a kliséket, elhagyjuk az unalmas, közhelyes, semmit meg nem magyarázó történeteket, és elmondjuk, miért tört ki valójában a háború és mi lett a következménye – vélekedett Schmidt Mária.

Az Új világ született című résszel immár három részes lett a kiállítás, amely több mint kétezer négyzetméteren, látványos installációk és interaktív kiállítási elemek segítségével mutatja be az I. világháborút és következményeit. Az első rész 2015-ben nyílt meg az Európai testvérháború címmel, a második pedig 2016-ban, és A háború urai címet kapta.